Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1914

28 nagyon gazdag, de annál több a selejtes, a silány, a közepszerű. Költészetünk másik két ága: a széppróza és a dráma még szánalmasabb állapotot mutat. Tényleg ezt a két műfajt legnehezebben tudja megindítani, átjárni a háború. Nincs is oly gazdagság, mint a líra terén. Tárca, csatakép, tábori levél, hadi elbeszélés akad itt is bőven, de ezek tisztára újságírói riportok, költői mázzal befuttatva. Regény, amely a háború szülötte, talán Krúdy : A 42-ős mozsarak, Újhelyi, 1914. Csodálatos, hogy itt is oly írókat termékenyít meg a háború, kik vagy ismeretlenek voltak, vagy csak középszerű tollforgatók. Nem is időzünk náluk, csak tényképen megállapítjuk, hogy szépprózai termék egyáltalában nincs. A dráma pedig a háború első perceiben frázis tömkeleg különböző tablóval. Heltai alkalmi vétke, amely a Vígszínház művészi csarnokát megnyitotta : egy itthonmaradt apának, szánalmas gyötrődése övéivel kendőlobogtatással, nagy tirádák közepette. Pásztor Árpád egy elcsépelt szerelmi idilt, Kovács Gyurkát és Pistát állítja a Ferenc József azt izente látványos játékába. S ezentúl a háborús dráma elvonul a szkecscsek otthonába, mulatóhelyek zúgába, ahol különösen nagy számmal akadnak alkalmi darabok, amelyek a sebesült katonahelyzetét a nézők idegeinek gyógyítására próbálják kiaknázni. E tiszavirágéletű darabok közt Pintér Imre A nagy leszámolás című' szkecscse emelkedik ki népies motívumaival. A drámák egy másik csoportja könyv alakban teljesen az alkalomszerűséget szolgálja. Lamperth Géza háborús színjátéka. Rendületlenül, Karinthy-Emőd Vándorkatonaja próbálkozik érdekesebb cselekvénnyel dogozni. Háborús drámánk szintén nincs. Ezt már jobban is magyarázza az a körülmény, hogy színdarabjaink már hosszú idő óta gyári cikkek. Megrendelésre, színházi gyárak szerint készülnek, Egyes köröknek kizárólagos monopóliumai.