Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1913

38 nusz latin szövege is, igen érdekes kérdés volna megállapítani' hogy a két szöveg közül vájjon a magyar-e az eredeti, avagy a latin ? E kérdéssel többen foglalkoztak már és majd mindenki arra a végeredményre, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szöveg az eredeti. Az irodalomtörténetek majdnem mindnyájan az eredeti himnuszok között tárgyalják, s erre az eredményre főleg a téma magyarossága folytán jutottak. Legtüzetesebben Gábor Ignác foglalkozott e kérdéssel és ő is a himnusz magyar szövege mellett tör lándzsát. 1904-ben,. a Kisfaludy-Társaságban tartott felolvasásában a következőket írja : «Eddig a Szent László királyról való éneket az ugyanazon kódexben ránk maradt «Salve benigne kezdetű latin vers fordításának tartották. Most azonban, hogy tősgyökeres magyar ritmust sikerült benne kimutatnunk, holott a latin énekben sem a rímnek, sem a latin himnuszok valamely metrumának nyoma sincsen, kétségtelen, hogy nem a latin ének az eredeti, hanem a magyar és így régebbi —• amúgy is elég szerény irodalmunk az ősi ritmus kutatása közben egy szép és igaz magyar érzéstől áthatott költeménnyel gazdagodott.» 2) A ritmuson kiviil még néhány magyaros fordulattal és fordítással is igazolhatjuk, hogy a magyar szöveg az eredeti. Néhol a fordítás annyira magyaros, hogy kétségtelen, hogy a latin szöveg a fordított szöveg. «azerth newezthek bátor Lazlonak» így hangzik a latinban : «ad hoc es dictus bátor Ladislaus.» Még kétségtelenebbé teszi a fordítást ez a fordulat : «the poganoknak wag retlierietyk» A latin szöveg : :Tu tartarorum terror eorum.» Erről írja Gábor : «Ahol az eorum szó teljesen érthetetlen volna, ha a magyar szövegben a magyaros birtokrag nem magyarázná meg a latinban teljesen szokatlan és szabályellenes fordulatot.» 3) ') Qábor Ignác: «A magyar ősi ritmus.» Magyar Nyelvőr XXXIII. 1904. évf. 537 — 545. lap és «A magyar ősi ritmus« Bpest. 1908. 92—108. lap. *) Magyar Nyelvőr. XXXIII. 1904. 544. lap. 3) «A magyar ősi ritmus.* Bpest. 1908. 101. lap.