Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1911

34 hatjuk, hogy számukra a pápa hordozható oltárt engedélyezzen, amit meg is nyernek.

1 Ugyanezen alkalomból jogot nyer Gergely prépost arra, hogy számára maga választhat gyóntató atyát, napfelkelte előtt celebrálhat, misézhet kiátkozott helyen és országos átok idejér 2 Hordozható oltáré, t való jogért már 1506-ban folyamodott Gergely prépost Tamás esztergomi érsekhez, aki ezt aug. 26-án kelt leiratában meg is engedte Gergelynek, felhatalmazván öt arra, hogy, ha útban van, maga előtt oltárt vitethessen, kellőleg tiszta házban, amely el van látva ablakokkal és megfelelő díszítéssel, bármely világi pappal, vagy rendi testvérei közül valamelyikkel az oltáron misét mondathasson, előzőleg azonban távolítsa el a házból az excommunikáltakat, akik az excommunicatio büntetése alá esetek akár az által, hogy tizedet nem fizettek, akár valami más censura miatt.

3 Azonban Tamás érseknek ez az engedélye csak ad hoc, csak személyhez kötött volt, nem is mindenkorra szólt, hanem csak szükség esetére. Kitűnik ez az okmány következő soraiból: „. . . celebrari facere auctoritate nostra in hac parte tibi concessa, ut praemissum est, necessitatum sub tempore possis et valeas. ..." Valószínű, Gergely prépost azt a megszorítást, hogy csak „sub tempore necsessitatum" élhessen jogával, elkerülendő, folyamodik 1507-ben a pápához. Mert másképen mi okból lett volna szüksége Gergelynek a pápa engedélyére arra nézve, amit előzőleg már az érsektől is elnyert. 1 M. V. IV. 176. 2 M. V. IV. 176. 3 Dl. 21591.