Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

39 stb.) ; ebben tehát nem lehetett kifogásuk Campeék ellen. De szőrszálhasogató nyelvhelyességi szempontból való bírálataik és az idegen szók üldözésében való mértéktelenségük ellen kikeltek. Goethe és Schiller többek közt a xéniákban. Valószínűbb, hogy a Campeékról szólókat Schiller irta. Róluk szólnak a Schiller-müveinek jubileumi kiadásában 79, 113, 114, 124 és 125 számmal jelzettek. A 79. számúnak fölirása Eridanus s így szól : An des Eridanus Ufern umgeht mir die íurchtbare Waschfrau, , W'elche die Sprache des Teut sSubert mit Lauge und Sand. A szatíra megértése végett álljon itt a kiadó Eduárd von der Hellen jegyzete : ,,79. Der Purist Campe in Braunschweig a. d. Ocker. Im Altertum glaubte man, aus dem Flusse Eridanus, dessen geographische Lage umstritten war, komme der Bernstein : der Farbstoff Ocker ist braunlichgelb wie dieser. Darum wjrd der Purist an der Ocker die Waschfrau am Eridanus genannt." Leírom ide még a 124. és 125. xéniát is, mert — mint mindjárt látni fogjuk — Campe ezekre válaszolt. 124, Gesellschaft von Sprachfreunden. O wie schatz' ich euch hoch ! Ihr bürstet sorglich die Kleider Unsrer Autoren, und wem fliegt nicht ein Federgen an ? 125. Der Purist. Sinnreich bist du, die Sprache von fremden Wörtern zu saubern ; Nur, so sage doch, Freund, wie man „Pedant" uns verdeutscht. Még itt megjegyzem, hogy Goethe Faustjának „Walpurgisnachtstraum" c. jelenetében is szerepel egy purista. Ezeket mondja : Purist. Ach ! mein Unglück führt mich her : Wie wird nicht hier geludert! Und von dem ganzen Hexenheer Sind zwei nur gepudert. (I. rész 3923 — 26. sor.) Ehhez Heinrich Düntzer a Kürschner-féle Deutsche-NationalLitteratur Goethe kiadásában (XII. kötet 192. lap) ezt a jegyzetet teszi : „Es ist eine ausserst witzige Wendung, wenn Goethe den Sprachreiniger Campe (den Puristen), der als .lugendschriftsteller auch auf sittliche Reinheit drang, sich hier über das Treiben der nackten Hexen, die er auf dem Blocksberge sieht, skandalisieren