Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1910

Jelige: „Én ez avart jártam . . ." Herder azt mondja Klopstockról, hogy ennek — mint Nagy Sándornak Macedónia — szűk volt az ő birodalma : a német nyelv. 0 tehát nagy bátorsággal tágította birodalma határait, bővítette, gyarapította, újította a német nyelvet.

1 Klopstock után, a XVI11. század második felében egész sora állott elő az ilyen elégedetlen német Nagy Sándoroknak. Hogy csak a legnagyobbakat említsük : Lessing, Hamann, Herder, Bürger, Voss, Wieland, Qoethe, Schiller. De e korban ezeken kívül, nem költők is, általánosan hangoztatták, hogy a német nyelv műveletlen, szegény, nehézkes, durva, rossz hangzású. A nagy király, Frigyes nagyon lebecsülte és megvetette a német nyelvet. Miket mondott róla még 1780-ban is hirhedt könyvében, a „De la litterature allemande"-ban!

2 Nem is tartotta érdemesnek arra, hogy megtanulja. íme egy példa rá, hogy mennyire tudta: 1765-ben három huszártiszt nősülési engedélyért folyamodott hozzá. Erre Frigyes azt válaszolta : „Wann Huzaren Weiber nehmen, So Seindt Sie Selten noch dan ein Schus pulver wert; aber Wen er meinte, dass Sie doch guht würden, So Wolte ich es erlauben." Frankfurt város folyamodványára (1763.), amelyben panaszkodik a katonák elszállásolása miatt, azt válaszolja : „Das kan ia nicht anders Seindt. ich kan das Regiment nicht in der Tasche stechen."

3 0 és vele együtt a felsőbb körök franciául beszéltek és írtak. Ezek azt tartották, amit Riccaut de la Marliniére a „Minna von BarnhelnV'-ben: ,,0, was ist die deutsch Sprak für ein arm Sprak! für ein plump Sprak 1" Lessing maga is panaszkodott, hogy 1 Herders sammtliche Werke. Wien 1813. 1. k. Fragniente zur deutschen Literatur. 93. 1. 2 Újra kiadva: Deutsche Lit. Denkmale des 18. und 19. Jahrhunderts. Hg. von August Sauer 16. szám. 2 [Zurbonsen, Quellenbuch zur brandenburgisch-preussichen Geschichte. S. 238.