Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

41 A bacillns tuberculozis 1-5—3-5 ezred milliméter hosszú, gyengén hajlott vékony pálcika. Bár spórákat nem képez, mégis nagyon ellenálló, kölönösen a kiszáradást birja el baj nélkül. Ennek tulajdonítható, hogy a beteg ember váladékával vagy más úton a szabadba jutva, igen hosszú ideig él. Az emberi szervezetbe több úton juthat, belélegzés, táplálkozás, seb egyaránt utja lehet a fertőzésnek. A kiszáradt bacillus a levegő porával a légutakba kerül, A szövetek közé jutott bacillus, melynek bejutási helyén esetleg semmi változást nem találni, környezetében sejtosztást, sarjadzást indít meg, ami ismét több átalakulás után kis csomó, gümö, tuberculum keletkezésére vezet, ami a betegségnek nevét is adta. Elfajulások, elhalások és szétesések, valamint a környező szövetek reakciói különféle változásokat okoznak, aminők elsajtosodás, üregképződés, kötőszöveti tokképződés, stb. A tuberkulózis folyamat leggyakoribb székhelye a tüdő, mikor is a betegség a tiidövész, tüdősorvadás, hektika képében jelenik meg. De számos más betegség is giimős folyamatban leli alapját, melyekről a laikusok alig tudják, hogy a tuberkulózis egy, talán kevésbbé veszélyes alakjával van dolguk. így a bőrfarkas (lupus), csontüszők (carries), görvélyesség (scrophulosis), izületi bántalmak, has-, mell- és agyhártyagyulladások némely alakja gtimőkóros elváltozáson alapul. Baktériumok tehát vannak a természetben, mondhatni mindenütt. Földön, vizben, levegőben, ételben, bútorainkon, ruháinkon, testünkön, szánkban, emésztő szerveinkben, stb. Hogyan van mégis az, hogy aránylag oly ritkán betegszünk meg ? Nem vagyunk még sem a baktériumoknak odavetett martaléka, mert jóságos Istenünk hatalmas védőeszközökkel ruházott fel. Védekezünk mindenekelőtt a baktériumok behatolása ellen. Az ép bőr nem engedi át a baktériumokat, csak tiszta tenyészet durva bedörzsölése okozott fertőzést a bőrön keresztül. A nyálkahártyák szintén átjárhatlanok. Egyrészt maga a hám is megszakítatlan burok, másrészt az elválasztott nyálka gátolja meg a mikroorganizmusoknak az élő szövethez való jutását. A légutak csillangó hámja is, mind gátolják a baktériumok behatását. S ha bármi ok folytán bejut a mikroorganizmus az élő szövetek közé, mégmindig nincs biztosítva győzelme, A szövetnedvnek és vérnek baktériumölő képessé-