Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

37 gyenge, lassú és akaratunktól nem függő és olyan szerveinkben vannak jelen, ahol erélyes mozgásra nincsen szükség, mint pl. a gyomor és a bél falában. A porc-szövet, már kötőszövet, mely nemcsak sejtekből, hanem egynemű alapállományból áll. Az egynemű alapállományban a képzősejtek (porc-sejtek) csoportonként jelennek meg, minthogy osztodás útján keletkeztek. Porc-szövetet ott találunk testünkben, ahol rugalmasságra van szükség, pl. az egyesülő csontok között. Legszilárdabb formája a kötőszöveteknek a csontszövet, melyből a gerincesek szilárd váza és pasziv-mozgás szerve alakul. Alapállományát finom rosthálózat teszi, elmeszesedett kötőanyaggal ; a képző-sejtek — csontsejtek — az alapállományban vannak és mindenféle elágazó nyúlványaikkal kapcsolatosak egymással. A csontok lemezes szerkezetűek ; a lemezek mind a külső, mind a belső felszínnel egyközesek ; azonkívül a csont tömör állományában levő finom véredénycsatornák körül is körben helyezkednek el a lemezek. Kötőszövetek, melyek belsejökben, vagy a felszínükön a többi szövetek összekapcsolására vagy támasztására való anyagokat hoznak létre, még a viztiszta kocsonyás kötőszövet is, mely a gerinceseknél a szemnek lencséjét és üvegtestét építi fel, ha rugalmas rostok is képződnek e kötőszövetben, erősebb támasztó szövetté válik. Igen elterjedt kivált a gerincesek testében, a rostos kötőszövet, melyben finom rostok nyalábosan jelennek meg az egynemű alapállományban ; ilyen pl. az inak szijjas szövete. Bőrünk két fő rétegből, egy felső- és alsó rétegből áll. A felsőnek hámréteg, az alsónak irha a neve. Maga a hámszövet megint két rétegű, a felső a szarúréteg, csupa elhalt, elszarúsodott sejtek tömege, az alsó festékes réteg csupa élősejtekből áll. A festékes réteg élő sejtjeiből lesznek a szarúréteg elhalt sejtjei. A felső vagyis a szarúréteg egyre hámlik. A fejkorpa a fej bőrének lehámlott szarúpikkelyeiből áll. A tyúkszem megvastagodott, megkeményedett szarúréteg. A hámréteget átszúrhatjuk, a szúrást meg sem érezzük, vér nem szivárog ki belőle, mert idegvégződések és véredények nincsenek benne. A festőréteg élő sejtjeiben van a bőr festőanyaga, amelytől a bőr szine függ. Minél kevesebb a festőanyag és minél ritkábban van az elosztva a festőrétegben, annál világosabb, fehérebb, minél több van belőle és minél sűrűbb, annál barnább, feketébb a bőr. A csúnya szeplő, a festőréteg egyes sejtjeiben felhalmozódott festő-