Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909
18 máskor azonban igen bonyolult folyamatok révén, melyeket két egyén egybeolvadása — conjugatiója — előz meg. Igen érdekes jelenség e magasabb rendű véglények életében is a betokozódás. Leeuwenhoek hollandi természetbúvár, 1675-ben egy edényben borsra vizet öntött s midőn a vizből pár nap múlva egy cseppet nagyítóval vizsgált, bámulva látta a sok apró állatkát benne sebesen úszkálni; ő fedezte fel az ázalékállatkákat - az Infuzoriumokat. Minthogy e parányi állatkák bármely növényi anyagnak vizben áztatásakor rövid időre létrejönnek, infuzoriumoknak, ázalékállatoknak nevezte el őket. Leeuwenhoek megfigyelése azon tévhitre szolgált anyagul, hogy egyes állatok valamiféle anyagból önmaguktól keletkezhetnek, hogy az állatok keletkezéséhez nem okvetlenül kellenek szülők. Az önmaguktól, vagyis szülők nélküli keletkezésnek a módját ösnemzésnek — genaratio spontanea-nak nevezték el és még a szakemberek is hitték, hogy számos állat, pl. béka, hal, kagyló stb. a viz iszapjából keletkezik, vagy hogy a rothadó húson élő nyüvek, kukacok a húsból, — az ember és sok állat belében élő férgek, pl. giliszta, galandféreg stb. - a béltartalmából jönnek létre. A 19-ik század közepéig, még mindig akadtak az ösnemzésnek hivei. Véglegesen az ősnemzés elméletét ! }asteur francia tudós kísérletei döntötték meg. Pasteur bebizonyította, hogy semmiféle anyagban állatok nem keletkeznek, ha az anyagot előbb felforraljuk — a benne esetleg levő csírákat megöljük és azután a levegőtől tökéletesen elzárjuk, hogy a levegőből csírák ne kerüljenek bele. Azóta tudjuk, hogy ősnemzés nem lehetséges, hogy minden állat a szülőjétől, a szülőtől létrehozott csirából veheti eredetét. Az egysejtű véglényeknek a természet háztartásában sokkal nagyobb szerepük van, mint parányíságukból következtetni lehetne : számtalan állatnak szolgálnak eledelül ; így a fiatal halak és kagylók majdnem kizárólag ázalékállatokkal táplálkoznak. Ők nagyobbára a viz lakói és a vizet tisztítják a rothadó anyagoktól. Fontos a gyökérlábuak földtani szereplése is, minthogy ők több kőzet alakulásában vesznek részt. De a legegyszerűbb állatok, a Protozoák között is vannak valóságos fertőző betegség okozók is. Ilyenek okozzák a négerek álomkórját, a trópusok malariaját vagy váltólázát stb. A Balatonból ez idő szerint 112 faj véglény ismeretes.
