Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1909

19 A levélzölddel biró egysejtű növények az algák vagy moszatok, valamint a valamivel magasabb rendű és szabad szemmel is látható úgynevezett békanyál-félék a természet háztartásában szintén nagyon fontos szerepet játszanak ; a Balatonnak és vízmedencéknek kellő mennyiségű oxigénjéről és a vizben élő állatok megélhetéséről első sorban ők gondoskodnak és így még az annyiszor felpanaszolt magasabb rendű hinárra is szüksége van magyar tengerünknek. Zárt vízmedencékben, ők képviselik az ős táplálékot ; ők is képesek szervetlen anyagokból szerveseket készíteni, azaz áthasítani, testükben szerves anyagokat halmoznak fel, melyek az apró állatvilágnak képezik szükségképeni táplálékát. Igen érdekes Ledermannak ama közleményé, hogy a diatomák, a baktériumok növekedésének gátat vetnek s végre teljesen elnyomják, kipusztítják őket. Hogy a soksejtű állatok — Metazoák — bonyolodott szervezetét legalább úgy nagyjából megértsük, induljunk ki az egyszerűből. Ilyen egyszerű balatoni állat a hidra, vagy édesvízi polip. A hidra a tömlő állatok, vagy csalánzó állatok törzsének felette egyszerű képviselője és a mi divatos nagyvirágu Chrysanthemumunkhoz hasonló tengeri Anémonénak, meg a korálloknak rokonságába tartozik, csakhogy ezeknél jóval egyszerűbb szerkezetű. Ha nyáron a Balatonból, vagy valamely mocsárból békalencsét, vagy különböző alámerült vízinövényeket merítünk s a vizet üvegpohárban egy ideig állani hagyjuk, a vizi növényeken, vagy az üvegnek a világossság felé fordított falán, vagy a víz felszínéről szabadon lelógva rendesen ráakadunk mind a három hazai hidra fajra. A megnyúlt hidra teste 1—2 cm. hosszúságú, durvább cérna vastagságú fonal, mely tapadó vége felé gyakran elvékonyodik, ennek a legvégén pedig koronggá lapul. Nevezzük Dr. Entz G. nyomán *) a hidra testét kehelynek. A kehelynek kissé elszélesedő szabad végéből, a szájkorongból csúcsosodik ki az ajakkúpocska, melynek közepén van a szájnyílás. A szájkorong peremét finom szálas tapogatók szegélyezik, amelyeknek száma fajok szerint változik. A vizi növényekre tapadó hidra helyét akaratja szerint elhagyhatja s korongja és karjai segítségével úgy is változtathatja, mint az araszoló lepkék hernyói. Ezen inkább virág, mint állathoz hasonló állati lény két sejt*) iü. Dr. Entz G.: Az állati szervezet és élet alapvonalai. Az éüesvizi hidra. Budapest 1907. 2*