Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

8 hogy előzőleg fény hasson rá. Még nevezetesebb az a felfedezése, hogy a láthatatlan sugarak keletkezéséhez az anyag fluoreszkáló képessége sem szükséges, mert a nem fluoreszkáló uraniumsók is képesek megfeketíteni a fotografáló lemezt. Ennek a felfedezésnek döntő befolyása volt a további vizsgálatok menetére. Becquerel az urániumvegyületektől kibocsátott láthatatlan sugarakat urániumsugaraknak nevezte el, most pedig az ő nevéről Becquerelsugaraknak hívják. Sajátságaikra igen közel állanak a Röntgensugarakhoz. Fluoreszkálást hoznak létre, khemiai hatást fejtenek ki a fényképező lemezre, habár kisebb mértékben, mint a Röntgensugarak. Mindenféle halmazállapotú testen képesek áthatolni, ha azok elegendő vékony rétegeket képeznek. A gázakat, bár gyengén, vezetőkké teszik az elektromos áram számára. Visszaverődést, törést, elhajlást és sarkítást nem mutatnak s így a fénnyel semmi rokonságuk nincs. Legjellemzőbb tulajdonságuk azonban az, hogy az urániumvegyületekből szakadatlanul áradnak ki, még pedig anélkül, hogy jelenlegi műszereinkkel mérhető intenzitáscsökkenést mutatnának; anélkül, hogy a sugárzó uraniumsó anyagmennyiségében a legcsekélyek fogyatkozás volna észlelhető. Becquerel a 7 éven át sötétben tartott uraniumsó sugárzó energiáját ugyanakkorának találta, mint volt az eltevéskor: egyforma mértékben hatotta fényérző lemezre. Az anyag megmaradásának elve tehát illuzoriussá. vált s emellett még az energia megmaradásának elvét is komoly veszedelem fenyegette. Mindakettőt csak ujabb hipothezis bevezetésével lehetett megmenteni.