Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

32 A rádium Mondottuk, hogy az emanációból a hatásuk köatdd uasa. hozott nem aktív testek felületére valami rendkívül könnyű szilárd csapadék rakódik le, mely azokat képes radioaktivitással felruházni. A szilárd csapadék aktivitása azonban nem tart sokáig, mert aktivitása már 28 perc múlva félnyire csökken, néhány nap alatt pedig teljesen elenyészik, ha a rádium környezetéből eltávolítjuk. Mivel az emanációt a legújabb vizsgálatok alapján anyagi gáznak kell tekintenünk, mely valószínűleg magából a rádium elemből fejlődik s mert az aktív csapadék is úgy viselkedik, mint anyagi test, a rádium sajátságainak megmagyarázására nem lehet mást elképzelnünk, mint, hogy a rádium először emanációvá s ez ismét aktiv csapadékká alakul. Ilyen formán beszélhetünk a rádium átalakulásáról. Az átalakulás azonban ölvan folyaJ J mátok utján jöhet csak létre, melyek sem fizikai, sem khemiai folyamatokkal nem azonosíthatók. Az utóbbiakra ugyanis nagy befolyást gyakorolnak a hőmérséklet váftozásai; az emanáció szabályszerű csökkenésére — ez alatt megy végbe átalakulása is — azonban a hőmérséklet semmi hatással sincs. Melegíthetjük az emanációt vörösen izzó platinával, vagy lehüthetjük — 180°-ra, mindig azt találjuk, hogy aktivitása 4 nap alatt fogy le a felére. A rádium átalakulása eszerint semmi esetre sem magyarázható molekuláris változásokból. Olyan folyamatokra kell tehát gondolnunk, melyek az atomokban mennek végbe. Az atomok A rádium átalakulásának problémája ekként a szétesése. Dalton-féle atomos elmélet mellőzését vonja maga után, épen úgy, mint a kathódsugarak természetének megismerésére irányuló vizsgálatoknál történt.