Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

27 A másodrendű sngarak intenzitására nagy befolyást gyakorol az anyag minősége és sűrűsége. Legerősebb másodrendű sugárzás forrásaivá válnak a legnagyobb fajsúllyal bíró anyagok s ezek közt is a higany. A mondottakból megismertük a rádiumot, mint A rádmm a sugárzó energia hatalmas forrását s több olyan LmatldC10

i'

1, sajátságáról emlékeztünk meg, melyekkel valóban bámulatra indit bennünket. Hisz egyetlen anyagot sem ismertünk eddig, amely önmagától világítani vagy meleget árasztani képes volna. Még csodálatraméltóbb azonban a rádiumnak az a tulajdonsága, hogy belőle ujabb, egészen más természetű anyagok is képződhetnek s ennek következtében úgy kell a rádiumot tekintenünk, mint anyagot termelő forrást. Ha ugyanis a rádiumot tartalmazó üvegcsövei másik levegővel telt csövet kötünk össze, úgy, hogy minden oldalról zárt rendszert kapjunk, aztán hoszszabb ideig magára hagyjuk, a felső edényben gáznemű anyag gyülemlik össze. A rádium eltávolítása után a gáz hatása alatt élénken fluoreszkál az edény fala, erős khemiai hatást gyakorol a gáz a fényérző lemezre s nagy mértékben ionizálja a levegőt. A rádiumból fejlődő eme rádioaktiv gázt emanációnak nevezik. Fizikai tulajdonságaira nézve semmiben sem különbözik egyéb gázoktól. Követi a Boyle-Mariotte és Qay Lussac törvényeit, épen úgy keveredik más gázakkal, akár a levegő vagy széndioxid. Lukacsos anyagokon átszűrődik, vattán vagy vizoszlopon való átmenés után is megtartja eredeti sajátságait. Közelebbről megvizsgálván az emanációt, azt találták, hogy épen úgy viselkedik, mint az ujabban felfedezett gázak, argon, hélium stb. Mert azok az