Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

19 csőben báriumot helyezünk el, akkor a két anyag hőmérséklete között 3—5° különbséget találunk. A rádium melegebb a bériumnál. A hőmérséklet emelésére szükséges höfölösleget a rádium teljesen önmagától termeli. A rádium tehát az első önmagától sugárzó hőforrás. Mérések azt mutatják, hogy egy gramm rádiumtól egy nap alatt kibocsátott hő elegendő volna arra, hogy 1 cm.

3 vizet O

n-ről I00°-ra hevítsen fel. A tiszta rádiumsó előállításakor még alig bocsát ki hőt, idővel azonban hőmérséklete emelkedik, végre két-három hónap múlva hösugárzóképessége maximálissá lesz. A rádium hőfejlesztő képességét semmiképen sem lehet megsemmisíteni. Akár szilárd, akár oldott állapotban van, egyaránt fejleszt hőt, még pedig, mint mérések mutatják, mindkét halmazállapotában egyenlő mennyiségben. Ezen az alapon jogosan vetheti fel ismét az ujabb természettudomány a már régen vitatott problémát: honnan van földünk belső melege; mert nagyobb tömegű rádium jelenléfe a föld belsejében önként kínálkozik a probléma megoldására. A rádium imént megismert hatásait azon lát- A rádium hatatlan sugaraknak kell tulajdonítanunk, melyek a SURarfl

lrádiumvegyületből indulnak ki s érzékeinkkel felfoghatókká épen a mondott hatások utján lesznek. Vizsgáljuk meg e sugarakat közelebbről. Vizsgálatunk módszerének alapelvét többféleképen választhatjuk. Keressük, minő hatással vannak a sugarak a fényképező lemezre, vagy kutatjuk a sugarak ionizáló képességét; vizsgáljuk a fluoreszkáló ernyőn feltűnő fény sajátságait; végül — s ez igen fontos módszerre vezet — keressük valamely erős mágneses vagy elektrosztatikai térnek hatását a rádium sugaraira. 2*