Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1908

lg zok, melyek száraz állapotban a legjobb elektromos szigetelök, vezetőképességet nyernek, mely tüneményt a gázok ionizációjának szokás nevezni. Az ionizálódás azt eredményezi, hogy az elektromos kisülés hamarább bekövetkezik, ha az egyik elektródot rádium hatásának tesszük ki. így ha a Ruhmkorff-féle induktor másodrendű áramkörébe két szikraközt igo tatunk egymásután s az egyiket rádiummal világít juk meg, a másikat pedig nem, akkor az első szikraközön átcsap az elektromos szikra, de a másodikon nem mutatkozik szikratünemény. A desztillált viz igen rossz vezetője az elektromos áramnak s i^v csak nehezen bontható fel. Mihelyt azonban rádium hat reá, aránylag hamar bekövetkezik a bomlás. Hasonlóképen vezetőkké válnak a szilárd izolátorok is pl. paraffin, kén stb. ha rádium hatáskörébe hozzuk. A rádium környezetébe hozott s elektromossággal töltött konduktorok rohamosan elvesztik elektromos töltésüket, másrészt a rádium hatásának kitett gyűjtők hamarább megtölthetők. Ez utóbbi tapasztalatnak nagy hasznát vehetjük a légköri elektromosság potenciáljának mérésénél. Ha ugyanis az elektroszkop gyűjtőjét hosszabb rézrúddal látjuk el, melynek szabad végére kis aluminiumdobozban rádiumot helyezünk, az elektroszkop rövid idő múlva felveszi a levegő elektromosságának potenciálját. Telített vízgőzök a rádium hatása alatt lecsapódnak, ádium N

em r

adioaktiv anyagok a szoba hőmérsékletét rá

s veszik fel s egyetlen egyet sem találunk, melynek hőmérséklete környezetének hőmérsékletét felülmúlná. A rádium azonban egészen másként viselkedik. Ha üvegcsőbe rádiumot teszünk és melléje szintén üveg-