Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Si lyet irodalomtörténetiróink nem ok nélkül magasztalnak megrázó voltáért. Hogyan szól Seneca ? Morieris. Ista hominum natura est non poena. Morieris. Hac conditione intravi, ut exirem. Morieris. Peregrinatio est vita. Multum cum deambulaveris, domum redeundum est. Morieris. Putabam te aliquid novi dicere : ad hoc veni, hocago, huc me singuli dies adducunt. Nascenti mihi natura protinus hunc posuit terminum. Quid habeo quod indigner ? haec verba iuravi. Morieris. Stultum est timere, quod vitare non possis. Istud non effugit, etiam qui distulit. Morieris. Nec primus, necultimus: multi me antecesserunt, omnes sequentur. Morieris. Hic est humani officii finis .... Ad hanc conditionem cuncta gignuntur. Quod coepit et desinit. Morieris. Nihil grave est, quod semel est ... . Sed iuvenis morieris. Optimum est, antequam optes, mori. Hoc unum est, quod aeque ad iuvenem quam ad senem pertinet.

1) Így Seneca. Hát a Példák könyvének himnusza? Nemynemew bewlch hogy az halalt yonkab ezeben tarthatna ez bewlch zerze ez verseket ezzen keppen monduan El megyek meg halny mert az halai byzony de az halainak orayanal semmy byzontalanab yolehet byzontalan legyen de maga azért el megyek meg halny. El megyek meg halny mert myndennek ezre ') L. Annaei Senecae philosophi tomus II. Inter Excerpta. Venetiis MDCXCV.