Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

24 fortis non vertit animum : gyenge fák nőnek a kö­vérvölgyekben: azok vernek mélyeb gyökeret, mellye­ket a szél erössen ingat: ugy az erős férfiak álha­tatosságát semmi szerencsétlenség el nem változtattya. De provid. — Adv. 11. a. Male de illo dii iudicaverunt, cui ex voto fluunt omnia. Indignus visus est, a quo vinceretur fortuna: senki sincs annál boldogtalanab, mint a kinek soha semmi gonosz szerencséje nem vólt, mert ezt Isten, rosz embernek tartván, méltatlannak itílte, hogy ö­tölle meggyőzessék a gonosz szerencse. De provid. c. 3. — Ádv. II. b. d) Gazdagság, gyönyörűség, világi javak, szegénység. Noha Pázmány az igazak békességéről húsvét u. I. vasárnap tartott prédikációjában a gazdagsá­got Seneca szavaival hilarem insaniam (De vita beata c. 12.) és genus insaniae hilare (Epist. 29.) vagyis vig bolondságnak nevezi, azért a ker. tanítással egyetértve még sem itéli a gazdagságot feltétlen rossznak, ha az ember azt nem «szorgalmatosan» birja azaz hacsak házába fogadja be s nem egy­szersmind lelkébe is. Ezt a nemes felfogást mutatják a következő sze­melvények. Maior matéria est sapienti, animum explicandi in divitiis, quam in paupertate : cum in hac, unum genus virtutis sit, non inclinari, non deprimi ; in divitiis, et temperantia, et liberalítas, et diligentia, et magnificentia, campum habét patentem : a gazdag állapatban sok jót cselekedhetik, mellyekre a sze­génység nem bocsátaná; mert, ha a szegénységben

Next

/
Thumbnails
Contents