Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

7 ott is, ahol — a látszat szerint — csak fizikai erók kormányoznak. Ez a magasabb cél pedig nem lehet más, mint a szabadság; akár vallási, akár politikai, akár gazdasági szempontból vizsgáljuk a népek küzdelmeit, végső céljuknak mindig csak a szabadságot jelölhetjük meg, mert — mint Schiller mondja — csak benne remélhető az emberiség nemessége és nagysága és — az angol Finlay szerint — csak általa lehetséges az emberek előrehaladása és tökéletesedése.

2 A német parasztforradalom is szabadságra törekedett, még pedig gazdasági téren, ugyanakkor, mikor a reformációval megkezdődő átalakulásban szellemi téren is megindult a mozgalom; szabad akart lenni az anyagi terhektől, alkalmazva az agrárviszonyokra a »keresztény szabadságot«, mit Luther a vallási téren tett jelszóvá. Világosan megmutatja ezt a hires tizenkét artikulus, az egész német parasztság programmja, mely a legvilágosabb tükre a német parasztforradalomnak. És hogy a forradalom hevében nagyon sokan politikai szabadságot is akartak, azon egy cseppet sem csodálkozhatunk, ha arra gondolunk, hogy a német parasztok félreértették a »keresztény szabadságot« s Luther reformációjának e jelszavát, tehát a vallási téren hirdetett jelszót a politikai dolgokban is érvényesíteni akarták/

1 Hogy igy a német parasztok az események lázában 1 Zimmermann, Grosser deutschur Bauernkrieg. Illustrirte Ausgabe, 3. - Zimmermann u. o. 3 V. ö. Jarcke, Studien und Skizzen zur Geschichte d. Reform. Schaffliausen, 1846. 230—245. — Hagen, Deutschlands literarische und religiöse Vcrháltnisse im Reformationszeitalter, III. 135—141,