Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1904

8 tovább mentek és az agrárviszonyok megjavításán kivül politikai szabadságot is követeltek, csak oly következetlenség, ami sokkal később, a 19-ik században, megesett a franciákon, — Márki Sándor szerint a forradalmak nagymesterein — akik 1848. februáriában az előző napon sem tudták, hogy a következő napon miként döntik romba Lajos Fülöpnek, a »polgárkirálynak« királyságát.

1 A 16-ik századi német parasztforradalom nemcsak magában nevezetes; nevezetes ez azért is, mert egyúttal előjátéka az ujabbi eseményeknek, megjövendölöje a későbbi történetnek. Egy hatalmas előkészülete e lázadás az ujabb világ deszkáin épen nem tragikum nélkül játszó színjátéknak. E mozgalomban találjuk meg a későbbi szociális mozgalmak összes tüneteinek csiráját, ez kicsinyben azok foglalata. A német parasztlázadás előfutárául tekinthető azon tüneteknek, melyek által az egyes államok a következő évszázadok folyamában átalakultak és azoknak is, melyek napjainkban a társadalmi átalakulást akarják előkészíteni. Joggal nevezte tehát Treitschke Münzer Tamás szellemét oly tükörnek, mely a későbbi idők tüneteit elénk állitja.

2 Értekezésemben — összefoglaló képet kivánva nyújtani — egy részben felvettem az 1524 26-iki németországi parasztforradalmat megelőző parasztmozgalmakat, mint a nagy német parasztlázadásnak előjátékait. Legfőbb forrásaim voltak: Janssen, Bezold, 1 V. ö. Márki Sándor, Dósii Qyűrgy és forradalma, 78. ! Zimmermann 5.