Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1903

5 belül 225 vizének halfaunáját és ezzel is hazánk halainak földrajzi elterjedésére vonatkozó ismereteink bővülnének. Elhatároztam tehát, hogy Magyar és Horvátország halainak folyók szerinti betűrendes kimutatását főleg Hermán Ottó alapvető munkája nyomán folytatom, a szórványos irodalmi adatokat felhasználom és saját megfigyeléseimet is értékesitem, hogy hazánknak mindazon vizeit — ha még csak egy halfajt mutattak is ki belőle, összeállításomba felvegyem. Az egyes fajok határozottan kimutatott lelőhelyeit lehetőleg mind felhasználtam, mert az összes halfajainknak száma nem nagy

1) és az alaposabban ismert ós hozzánk legközelebb álló gerincesek szolgálnak alapul a kevósbbó ismert alsóbbrendű állatok földrajzi elterjedésének megállapítására is; másrészt, mert csak ilyen természetű összeállításból — ha az csakugyan tökéletes — tűnik ki, hogy egyik vagy másik közönségesebbnek tartott halfajunk hazánk melyik részében liiánj^zik vagy nincsen irodalmilag kimutatva, vagy hogy egyes nagyon is ritkának hitt halunknak aránylag elég nagy földrajzi elterjedése van. Fölvettem dolgozatomba a magyar és horvát lelőhelyeken kivül még a szomszédos országoknak néhány oly lelőhelyét is, melyek hazánk x) Ismeretünk mai állása szerint a magyar korona országainak édesvizeiben 3 alosztályhoz, 4 rendhez, 39 nemhez tartozó 62 önálló faj, 6 varietás ós 4 korcs él,