Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

±7 utánozzák a nagy költőket, maguk is legott nagy költők lesznek, pedig hát Decipit exemplar vitiis iinitabile .. . (17.) (Félrevezet az oly kép, miufcamely csak hibáiban utánozható.) Horatius utánozta Archilochost a iambusi, Alkaiost a dalköltés terén, de az ő utánzása nem volt szolgai a versmértéket egészen átvette ugyan, ám nem a tárgyat is, e tekintetben megőrizte eredetiségét. A levél végső részében pedig arról szól, hogy bár négy szemközt sokan magasztalják költeményeit, nyilvánosan leszólják. Oka ennek az, hogy soha sem kereste az ingatag tömeg tetszését sem pedig a grammaticusok kegyét, sőt ha nyilvános felolvasásra szólitották, mindig kibúvót keresett, mert az ilyen felolvasások eredménye heves vita és gyűlölködés. Hine illae lacrimae ! (41.) Innen a könnyek, ez az oka ócsárlásaimnak ! A szolgai utánzókat neveti, gáncsoló műbírálóira nem sok ügyet vet. eg)'edül Maecenas tetszése, műértő bírálata nyom előtte a latban. íme nag}^ vonásaiban a két férfiú egymáshoz való baráti viszonya, miként az Horatius tanító költeményeiben nyilvánul. Lássuk immár tárgyukhoz tartozó lyrai költeményeit, ódáit, ide vehetjük epodiisait. is, melyek a szív érzelmenek közvetlenebb tolmácsai. Horatius lyrai költeményeinek gjmjteménj'ét, metyet az ódák 3 első könyvébe foglalt, a legelső ódával Maecenasnak ajánlotta.