Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

u lélek benső barátságának keletkezését. Foglalkozzunk ?ele kissé körülményesebben. A satira bevezetésében (1—44.) Maecenasnak azon nemes tulajdonságát emeli ki, hogy, bár a legelőkelőbb, ősneines etrusk család sarja, nem nézi le az alacsony származásuakat, mert nem születésük, de egyéni értékük szerint becsüli az embereket. A balga tömeg azonban ellenkező nézeten van : szívesebben ruház tisztségeket olyanokra, akik előkelő származásúak, bár egyébként a tisztségre érdemetlenek, mint a becsületes homo vovusro, aki nem dicsekedhetik nag}^ számú őseivel. S ha ily érdemes fértiu jut állami hivatalra, vagy bármi más kitüntetésre tesz szert, legott megindul a rossz akaratú kérdezgetések árja : Quis homo hic est ? quo patre natus ? (29.) (Ki ez az ember, milyen atyától származott ?) így történt Horatiussal is, Quem rodunt omnes libertino patre natum. (4fJ.) (Akit mindenki rág, mivel iibertinus atyának gyermeke.) S e bántalmazások egyik oka az, hogy Horatius, bár csak szabadon bocsátott rabszolga fia volt, mint tribnnus mxliium harcolt Brutus táborában a római szabadságért, a másik pedig, hogy Maecenasnak jó barátja, kenyeres pajtása (convictor.) Az elsőért joggal irigykednek reá, de nem a másikért, mert, ha tisztsége szálka volt is mások szemében —- így ír a satira 48 s köv. verseiben — Maecenas barátságát jogtalanul irigylik tőle, mert ez nagyon is óvatos szokott lenni barátai megválasztásában. Nem véletlenül törtónt