Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

20 fenn, azonban ezek közül egy sem korábbi a IX. századnál. É művek Íratásuk, illetőleg megjelenésük ideje szerint a következőkép csoportosíthatók: 1. Satirák és Epodusok. Kr. e. 40—30 között, 2. Ódák I. II. és III. k. Kr. e. 30—23. 3. Epistolák I. k. Kr. e. 24—20. 4. Carmen saeculare Kr. e. 17. 5. Ódák IV. k. Kr. e 17—13. 6. Epititolák II. k. Kr. e. 17 után, talán 12—10 között. 7. Az Ars poetica, vagy Epistóla ad Pisones keltéről nincs biztos tudomásunk. Az ódáivég;/ köiu/re Horatius kisebb l}'rai költeménj'eit öleli fel, melyeknek tárgyát a költő éleményei, a kor eseményeit kisérő érzelmei, az emberi lélek nemesebb érzései: barátság, szerelem, vallásosság, erkölcsi eszmék, a nagyok érdemeinek magasztálása képezik. E költeményeit a nagy görög lyrikusok hatása alatt irta. Mesterei: Anakreon, Alkaios, Sappho, Tvrtaios, Mimnermos, Theognis, Stesichoros, Bacchylides, Simonides, Pindaros voltak. Sok gondolatot, képet, kifejezést vett át tőlük, de azért nem volt pusztán utánzójuk. A versformákat egészen tőlük tanulta s a rövid soros lyrikus scliemákat (19) ő honosította meg a római költészetben. Költeményeinek a nemes tartalom mellett legfőbb ékessége a forma tökéletessége, a rhythmus zengzetessége. Tárgyi szempoutból lyrai alkotásait négy csoportra szokták osztani. Vannak köztük : 1. hősi ódák, melyekben a nagyok érdemeit magasztalja, 2. ünnepi ódák v. hymnusok, melyeket egyes ünne-