Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

21 pekre, istenek tiszteletére irt, 8. bölcselő ódák, melyek erkölcsi elveket, életbölcseleti szabályokat hirdetnek és 4. tisztán alkalmi költemények. Az I. könyv 38., a II. 20., a III. 30., a IV. 15 ódát tartalmaz, tehát Horatius tisztán lyrikus darabjainak száma 103. Ide kell számitanunk még a Cannrii saecnhret, mint gyönyörű hymnust Apollo és Diana tiszteletére, melyben háromszor 9 ifjúból és hajadonból álló kar jövendő nagyságot és boldog századokat esd Róma számára. A didaktikus nemhez epodusai, satiráí és epistolai tartoznak. Epodusoln&k nevezték a régiek az olyan verseket, melyekben egy hosszabb verssor után, egy rövidebb következett. Mivel Horatius epodusaiban jambus az uralkodó versláb, ő maga e nemű verseit iunilí néven emliti s e névvel gúnyolódó, csipkelődő, hibákat, félszegségeket ostorozó tartalmukat is jelzi. A gúnyos verselésnek legelső művelője a görög Archilochos volt, (Kr. e. 600 körül) kiről azt jegyezte fel 'a hagyomány, hogy Lykambest halálba kergette maró iambusaival, mivel a költőtől megtagadta Neobule nevű leányának kezét. Archilochos volt Horatiusnak mintaképe epodusai megirásában. Az epodusok száma 17, meh

Tek javarészt személyes támadásokat tartalmaznak. a költő haragját, elkeseredését tolmácsolják megsértői ellen. A salirák tárgyilag rokonok az epodusokkal, de alakilag különböznek tőlük. Horatius eatiráit két könyvben hagyta az utókorra az I-ben van 10. a II-ban 8. Mintaképe e téren C. Lucilius