Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

Í3 Akik Horatius életével foglalkoztak, mind Suetonius művét használták, de első sorban magának a költőnek műveit. Quintus Horatius llaccus született Kr. e. 65-ben dec. 8-án, Venusiában, a délitáliai Apulia egy római gyarmat városában, L. Manlius Torquatus és a L. Aurelius Cotta consulsága alatt. (Hor.: Od. III. 21., Epod. 14., Epist. I. 20. Sat. II. 6.) Horatius ugyanis mint igazi lj'rikus költő műveinek tárgyát saját egyéniségéből, élményeiből, a külvilágnak fogékony lelkére gyakorolt behatásaiból meritette s így életének emlékezetesebb mozzanatait akaratlanul is megörökitette. Valamint Petőfi költeményeiben is mintegy megeszményitve látjuk az ifjú költő liányódásait, nyomorát, búját és örömét: éppen ugy olvashatjuk ki Horatius költeményeiből is életét, mert ő nagyon is sokat foglalkozik műveiben önmagával, többet, mint a mennyit mai aesthetikai ismereteink és Ízlésünk szerint bármely lyrikusnak is megengedhetnénk. Atyja szabadon bocsátott rabszolga (libertinus) volt, ki mint adósságbehajtó (eoactor) Venusiabán egy kis birtokot szerzett, melj'nek csekély jövedelmét mind fiának gondos nevelésére fordította. Először szülővárosában Ftavius iskoláját látogatta, hova nemes centuriok fiai jártak, de atyja, bár szegény volt, nem elégedett meg Flavius iskolájával, miért is Ki

1, e. 53, 54-ben Rómába vitte fiát s az előkelő lovagok módjára Orbiliits munkájából is, melynek tárgyát főleg a római irodalomtörténet köréből meritette, csak néhány töredék maradt ránk : Terentius, Horatius, Lucanus és még néhány iró életrajza hézago&an.