Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1900

II. Q. Horatius Flaccus. / Elete. — Cicero, Vergilius és Horatius az egész római irodalom legkimagaslóbb alakjai. Mind a hárman abban a korban éltek, melyet Horatius ezen szavai jellemeznek legjobban: Graecia capta fórum victorem cepit et artes Intulit ag resti Latio. (Hör. : Ep. II. 1. 156. 157.) (A meghódított Görögország meghódította a szilaj győzőt és bevitte a miveletlen Latiumba a művészeteket.) S e kort, midőn a görög tudomány, irodalom és művészetek hatása legáltalánosabb lön Rómában, a romai irodalom aranj'korának szokás nevezni, mely Kr. e. 80-tól, Cicero fellépésétől Kr. u. 14-ig. Augusztus császár haláláig terjed. Első időszakát (80—40-ig) Cicero lordnál• nevezik, mert ez időben M. Tullius Cicero, a római klasszicitás legjelesebb képviselője aratta hervadhatatlan babérait, különösen a szónoki próza terén ; a második időszakot (Kr. e. 40—Kr. u. 14.) Augushis lovának ljivjuk, mikor a római költészet érte el virágzásának tetőpontját Vergiliusnál az epika ós Horatiusnál a ivra terén. Mind a három kitűnő iró igazi tanító mestere az összes müveit nemzeteknek, hatásuk az utókor népeinek irodalmában szembeszökő; a magyar írók és költők közül is nem egy az ő remek müveiket tartva szem előtt, vagy egyenesen ezeket utánozva, gazdagította irodalmunkat mintaszerű alkotásokkal. Csak Zrínyit, Kölcseyt, Berzsenyit idézzük emlékezetünkbe : az első híves