Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1899

14 nők, a nemzeti sülyedés és elkorcsosulás ostorozására, mint ő, ki életének minden pillanatát a haza jólétének szentelte. Zrinyi Miklós íényés dicsősége Vörösmarty Mihály lantját is megihlette. Két költeményben is áldoz a lant és kard emberének, melyeknek cimei: »Zrinyi« és »Zrinyi a költő«. Amaz hoszszabb magasztaló költemény hősi hatosban, emez epigramma, melyben Zrinyi a Violája kezétől koszorutlan lantját, mely Szigetet zengé és hősei áldozatát meg rettenetes szablyáját, metynek jelszava : »ne bántsd a magyart!« a hazának hagyja örökül. Sajnos, Zrinyi nagyhírű munkája nemcsak Viola, hanem jó hosszii ideig a nemzet kezétől is koszorutlan maradt ugy, hogy Ráday Gredeon ifjú koráig jóformán egészen feledésbe merült. 0 volt az, ki a figyelmet Zrinyi munkájára legelőször felhívta. Az ő korában, mint maga mondja, Zrinyi »kinyomatott munkája kevés ember kezénél van«. Megpróbálja hősi hatosba önteni Zrinyi munkáját, de csak az invokációig jut el, mely nála is kettős, mint Zrínyinél. Csakhogy Zrinyi először a múzsához, aztán, mint keresztény eposzköltő, Szűz Máriához folyamodik, hogy segítse nagy munkájában : addig Ráday Gedon először Zrinyi szelleméhez, aztán az égi királyné helyett Mária Teréziához fordul, mely minden esetre elég szokatlan és merész változtatás. Nem így tett Arany János, ki szintén belefogott a Zrinyiász népies átdolgozásába, de sajnos, csak a II. ének 17. szakáig jutott el.