Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1898

5 dalmat is felelőssé kell tennünk iíjaink megrontásáért, életüdvük tönkretételéért. Az erkölcstelen romlott irodalom is egyik főtényezö, a mely őket orvul megmételyezi, a mely minden jó érzést, sőt legvigaszosabb érzésüket, ifja lelkük legbecsesebb talizmánját : magát a vallást is kiöli leikükből. Hány ifjú szivet fertőz meg egy-egy romlott, magát tudományosnak valló, felületes munka olvasása? hánynak elméjét ostromolja kétely, midőn a szent hitet, az erkölcsi világnézetet, melyet az emberi dolgok legszentebbi ke: a családi szeretet mély és gyengéd vonásokkal irt lelkébe, a tudománynyal nem tudja. Hasztalan vágyódik ártatlanságának napjai után s minthogy már mélyen évődött szivébe a kétely férge, úgy érzi, hogy hiába hagyna már fel tanulmányaival is. Talán örökre meg van mérgezve s tönkretéve élete ! Az Ur félelme a valódi bölcseség kezdete és tiszta forrása. Eletbölcseség, rendületlen hit, az ezen alapuló erkölcsi világnézet, alapos tudomány és szeplőtelen, szilárd, önzetlen hazafiság : ezek ama tényezők, a melyek országokat és nemzeteket egyedül birnak boldogokká tenni. Jaj annak az országnak és népnek, a melynek fiai a hitet, tudományt, honszerelmet és erkölcsöt vagy kevésbe veszik, vagy épen megvetik. Jaj annak az ifjúságnak s még inkább hazájának, melynek szivéből kihalt a,z istenfélelem, a melynek szivében a legnemesebb érzelmeket elhervasztotta a vallástalanság fagyasztó lehellete. De hát miért is hatnak olyan rombolólag a vallástalan tudományos művek ? Azért, mert csupa