Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894
51 és kifejtett sorából egy egységes egészet alkotott volna meg. Goldini cselek vényét számtalan fölösleges epizóddal terheli, Lessing már tervezetében is kiemeli a cselek vény főbb mozzanatait, ós azáltal, hogy a fölösleges epizódokat elhagyja, darabja a könnyedség által gyorsabb menetűvé, gyorsabb szárnyalásúvá . vált volna. Az 1770. évből egynehány töredékes jegyzetünk van „Spartacus" czímü tervezett darabról, kit egy tragoediában volt szándéka dicsőíteni. A munkát azonban sohasem kezdette meg. Okot arra, hogy mégis ezen tervvel foglalkozott, adott Saurin „Spartacusa", melyet testvére utján Voss könyvkereskedőtől elkért, hogy azt áttanulmányozza. 1775-ben beszélt a költő ezen tervről öccsével, és nem kis kíváncsiságot ébresztett benne, ós ezt annál is inkább, mivel Lessing Károly nem épen sokra becsülte Saurin ezen darabját, amint ez Lessinghez intézett leveléből kiviláglik. A költő úgy látszik különös előszeretettel foglalkozott Spartacus tervével, ami abból következtethető, hogy 1770-ben valóságos lelkesedéssel ir felőle Ramlernek. A fenmaradt jegyzetekből láthatjuk, hogy valóban sok pontban felülmúlta volna az eredeti forrást, különösen pedig Crassus és Spartacus jellemének megalkotásában. E czélra szorgalmasan feljegyezte mindazt Florusból, Plutarchusból és Lipsiusból, amit felhasználni szándékolt. 4*
