Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1894

39 az elsőben kissé lassú a cselek vény, a másodikban, pedik sok a pórias. Ezen nézetét bővebben fejtegette Lessing ur előtt. Ha már most Lessing a darabot bírálta, akkor noha már Lipcsében is ismerte a kéziratot, az csak a darabok előadása után történhetett, midőn azt magához vette, hogy újra áttanulmányozza. Ha már most hozzávesszük azt, amit Weisse önéletlei rásában mond, hogy Lessing azonnal elhatározta magát ugyanezen darab megírására, melyhez szerinte Wicherley ,,Country Wife"-je adta meg az első lökést, de melyet sohasem valósított meg: következtethetjük, hogy midőn Lessing Weisse darabját bírálta, az ő általunk ismert vázlata még nem létezett s úgy lehet, hogy bár Weissevel együtt ragadta meg a gondolatot, a tettre ő csak ezen bírálat után szánta el magát. Ekként tehát Lessing vázlata ezen időből származik. Weisse megjegyzésének egyébiránt más jelentősége is van. Megismerjük ugyanis Lessing szándékolt feldolgozásának eredeti forrását is. Mint már emiitettem, Lessing ezen tervezett darabjából csak egy töredékes vázlat maradt ránk és pedig a két első felvonás, és a végén Sparkish jellemére vonatkozó jegyzetek, kit gondosan leirt, s kit az említett forrásból átvett, azaz helyesebben átvett volna. Az 1749. évből egy időmértékes fordítás töredéke maradt reánk, s ez: Crébillon „Catilina" czínúí szomorujátéka. A fordítást már Berlinben