Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

44 hibáját is jóvá tehette. A hirdetmény kiadása állandó szokássá vált (edictum perpetuum) és alkalmas eszköze lett a polgári magánjog és igazságszolgáltatás fejlesztésének. Az esetről-esetre alkalmilag kibocsátott hirdetmény neve edictum repentinum volt. A praetorok hirdetményeiben foglalt jogszabályok tehát, melyeknek a későbbi magistratusok hirdetményei a, jövőre nézve is maradandó jelleget kölcsönöztek, olyan fontosak lettek, mint maguk törvények, sőt a praetor peregrinus edictuma, mivel az idegennel (peregrinus) szemben az igazság kiszolgáltatásánál tekintettel kellett lennie a peregrinus hazai jogára is, hogy azt a római polgári joggal összegyeztesse, az egész praetori igazságszolgáltatás törvénykönyve volt, a mennyiben a római polgári jogon kivül (tus civile) érvényesül benne az idegen népekre alkalmazott magánjog is (ius gentium).*) *) Hadrianus császár a közigazgatás és igazságszolgáltatás javítása szempontjából Kr. u. 129 körül megbízta Salvius Julianus jogtudóst az eddig megjelent összes praetori edictumok rendezésével és egységes szerkesztésével. Ezen tudós kiszemelte az alkalmazható tételeket, összeillesztette a mi együvé tartozik, azért felhasználta az aedilisek és a tartományok edictumait is. Ezt a gyűjteményt Hadrianus a senatus elé terjesztette és edictum perpetuum czirn alatt kihirdette. Ezzel az edictum írott jogforrássá valt, mely egyetemes, világpolgárias alapot, s változhatatlan jelleget nyert, melyet a tudomány és méltányosság egyaránt megkövetelt, miért is az emberi józan ész kifejezőjének tartották.