Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

39 pernek. Ezen törvény szerint az ezer as-nál kisebb értékű perben ötven as, nagyobb perben ötszáz, a személyes szabadságot vitató perekben pedig mindig 50 as volt a fogadási összeg. A fogadásnál csak arról lehetett szó : igaz-e, a mit a felperes állít, vagy nem ? A követeltnél több vagy kevesebb nem jöhetett tekintetbe. A ki a fogadást elvesztette, vele együtt az egész pert is elvesztette. Ezen eljárással lehetett pert indítani akár valamely ingó vagy ingatlan tárgy tulajdonjoga iránt, az örökség, a személyi jogok (szabadság, önállóság) védelmére (actio in rem), akár a legkülönfélébb okokból, úgymint szerződésből, vétségekből, s ezekhez hasonló viszonyokból származó személyes tartozások és kötelezettségek érvényesítésére (actio in personam). A legis actio sacramento hiányai voltak: Minden perben fogadást kellett tenni, pedig vannak perek, a melyeket a felek egészen jóhiszemüleg (optima fide) kezdettek, a melyekben tehát a pert elvesztő nem érdemli meg egyúttal a fogadás elvesztését is. Továbbá csupán két fokozata volt a fogadási összegnek, mely az államra szállott, a felek tehát mindig csak veszíthettek, de nem nyerhettek. A felperes pedig, ha a jogosnál többet követelt (plus petere), a fogadási összeget az egész perrel elvesztette, ámbár a keresetének volt jogos alapja. 2. Legis actio per iudicis seu arbitri postulationem. A perindításnak fentebb említett formájában a bíróság nem vehette tekintetbe a per mellékes körülményeit, miért is ezen sziik-