Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1893

38 noris capionem. De a legrégibb időben csak két legis actio létezett : legis actio sacramento a peres ügy tárgyalására és eldöntésére, legis actio per raanus iniectionem a végrehajtásra. Ezekhez utóbb a tapasztalt hiányok pótlása czéljából még három csatlakozott: per iudicis postulationem és per condictionem a tárgyalásra és eldöntésre, legis actio per pignoris capionem a végrehajtásra. Ezek közül az utolsó a hatóságon kívül, magán úton ment végbe, de az előbbi négynek a, magistratus előtt kellett történnie, miért is most ezekről rendre szólunk. 1. Legis actio sacramento. Ez az egyetlen általános perlési forma, mely mindazon perekben alkalmaztatott, a, melyekre a törvény más külön legis actiót nem rendelt. A sacram entum szó ezen különös vonatkozásban bizonyos pénzösszeget jelent, melyet mindegyik peres fél a kérdéssé vált jog iránt fogadásképpen azon feltétel alatt tett le a praetor előtt, hogy a vesztes fél összege birságképen a kincstárra szálljon, a nyerő fél pedig a magáét visszavehette. Minthogy ezen összeg eredetileg valamely templomban vagy más szent helyen (in sacro) tétetett le és a vesztes félnek az államra eső összege rendesen nyilvános áldozatokra fordíttatott, sacramentumnak neveztetett. Később a felek a fogadási összeget valósággal nem tették le előre, hanem pervesztés esetére a magistratusnak csak kezesek által biztosították (praedes sacramenti). A sacramentum már a XII táblás tarvény előtt lényeges alkotó elemét képezte a rendes