Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1890

— 50 — Ágoston csornai prépost között köttetett. Természetesen ily érvekkel szemben Zala-Egerszeg kivá nata nem teljesülhetett. Vessük immár tekintetünket a tanintézet beléletére. Az 1836-iki országgyűlés véget ér, végzései a remény hő érzetével töltik el az igaz hazafiak szivét ; — a tespedés szűnni kezd, helyét a haladásra való törekvés váltotta fel. A nemzeti újjászületés építménye már emelkedett. Mindenki mohón várta az országgyűlésről szóló hireket, mert egyaránt kiterjedtek azok a nemzet csaknem minden politikai, szellemerkölcsi és anyagi érdekeire . . . Hogy a valódi haladásnak előkelő tényezője az iskola, azt belátták legtöbben, nyiltan hirdetvén, hogy egy mód álta

1 lehet főleg a magyarnak az országban lévő idegen nemzetiségek ellen magát biztosítania: a szellemerkölcsi fensőség által Nevelés-oktatásunknak, a magyar nyelvnek nemzet' irányban való tartása és következésképpen civilizatiónk fölemelése által biztosíthatjuk fensőbbségiinket a nemzetiségek felett . . . Ez irányeszme hatása alatt a magyar nyelvnek alkalmazása iránt e századnak elején általánosan megindult mozgalmak is mind jobban elhatottak tehát az iskolákba is. Azon évben, midőn a felsőház már a hon nyelvén tárgyal, a király magyar beszéddel nyitja meg az országgyűlést, még inkább az 1841-ben kibocsátott rendelet már egyenesen azt követeli, hogy még a vegyesnyelvű gymnasiumokban is, a vallástanon kivül a magyar nyelv, földrajz és számtan szintén magyarul adassanak elő. Sőt 1844-ik évi junius havában kelt kegyelmes udvari rendelettel, az 1843/4-ben tartott országgyűlésnek buzgó közreműködésével, tannyelvül a magyar rendeltetett, —