Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1890

10 — szabatosan vala kitűzve minden osztályban. A hittanon kivül legfőbb súly a latin nyelv tanítására fordíttatott. Előadattak : Magyarország és a szomszéd tartományok földrajza, Magyar- és Erdélyország történelme, a mennyiségtan és természetrajz elemei. A tanterv általában azon elven alapult, mely szerint az iskolai tanításnak nem az a feladata, hogy tanítványait sokoldalú tudományokkal felületesen elhalmozza, vagy ellenkezőleg belőlük tudományos pedánsokat képezzen, hanem, hogy a tudományok első alapját megvetve, tanítványait képesekké tegye, miszerint hajlamukhoz képest további önképeztetésliket önállólag eszközölhessék. Természetesen a helybeli tanintézetnél, mely ekkor még csak három nyelvtani osztályból állott, nem lehetett más feladata a tanításnak, mint az, hogy, ha az iskoláztatást abba is hagyatják a szülék gyermekeikkel, ama osztályok elvégeztével, mint leendő polgárok, oly elemi ismereteknek jussanak birtokába, melyek társadalmi életökben hasznos kísérőül és secitséarül <"» o szolgáljanak nekik. Azon időnek papirra került hagyományai nyomán röviden s általánosan lássuk gymnasiumunk berendezését. Reggeli ói/

2-kor elsőt (primust) csöngettek az iskolában, másodikat 7 órakor, melyre délelőtt harmadfél óráig tartó előadás következett. 9i/

2-kor az ifjúság a tanárok vezetése mellett a templomba ment szent misére. Délután az első csengetés 11/2 órakor, a második 2 órakor volt, majd az előadás 4-ig folyt, a midőn legtöbbször litania kezdődött. Az utolsó óranegyed minden délután a hitelemzésé vala. Vasárnaponkint a szent mise előtt olvasót (rosarium Mariale) imádkoztak ; az isteni