Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1890

— 11 — tiszteletet pedig hitszónoklat követte. Minden hónapban gyóntak s áldoztak az ifjak s voltak Szentháromság és Mária társulatok is. A heti szünet csütörtök egész nap s kedden délután volt. Az iskolaév november hó 6-án vette kezdetét és szeptember 8-án végződött. Bizonyítványt csak azok kaptak, kik a tanintézetből eltávozni akartak. Az ilyetén tanjegyek nélkül való bizonyítványra annyit jegyeztek meg, hogy a tanuló, a tanintézetet elhagyni szándékozván, milyen magaviseletet tanúsított, melyik osztályt végezte és a következőbe bárhol fölvehető. — A többiek osztályozását, miután az igazgató ünnepélyes szózatot intézett a tanuló iljusághoz, melyben a szünnapok értékesítését, a becsületes magaviseletet, szülék, jótévők s az idősebbek tiszteletét köté lelkére — a legöregebb tanár olvasta föl a tanév végén a »Quod felix, faustum, fortunatumque sit rei litterariae studiisque nostri gymnasii alumnis !« jelmondat előrebocsátásával. — Tandij nem volt, csak a jobb módúak fizettek némi csekélységet az iskolák söprése, tisztán tartása s fűtésének költségeire. Az ország valamennyi kath. iskoláira kiható tanrendszer első nyomára Mária Terézia királynő uralkodása alatt találunk, mely dicső emlékű fejedelemr.ő mint az 1776-ik aug. 5-én 3873. sz. a. kelt legmagasabb leiratában mondja : az ifjúság czélszerü neveltetését országlása kezdete óta legfőbb uralkodási gondjai közé számítván, — ugyanezen évben valamennyi kath. iskolák szervezését elrendelé, mély szervezés alapján a keszthelyi tanintézet a győri tankerület gymnasiumai közé soroztatván, gróf Niczky Kristóf főigazgató felügyelete és a budai