Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1889

- 17 ­A többi versszak részint szószerinti, részint szabadon való fordítása az eredetinek, melynek szerzője talán Brandt Sebestyén vagy valamely más, ismeretlen, de mindenesetre egyháziférfiu (szerzetes?) volt. A R. M. költők tárában, zárójelben ott van: Ave hierarcha, a mit valószínűleg Szilády Áron tett oda, miután reájött az eddig még combinative sem sejtett eredetire, különben alig hinnők, hogy a jegyzetek közt azt mondotta volna : hogy ,,ennek az éneknek latin szövege nincs meg a codexban és máshol is a 1 i g h a", — mert ime meg van. így tehát megdől ama másik állítása is, t. i. hogy „majdnem minden egyes motívuma feltalálható egyik másik hymnusban s azoknak codexeinkben is meglevő prózai fordításá­ban ; de épen ez a szerkezet még eddig sem magyar változatban, sem latin szövegben nem ke­rült elő" 9) Igen természetes, hogy a Máriára vo­natkozó actuális jellegű dolgok más hymnusokban is előfordulnak, — hisz az nem is lehet máskép, mert ugyanazon dolgokról van szó, ugyanazon személynél, — csak az előadás formája lehet különböző, — a vonatkozás változatlan. A magyar verselés kezdetleges, semmi rythmicus lejtés semmi költőies lendület nincs benne. Szolgai fordítása az eredetinek, a melynek sem rímeit, sem trocheusi lejtését a fordító nem volt képes visszaadni, Arról, hogy hol használták, énekelték-e vagy nem, nincs adatunk. Szó szerint való fordítás a ,,M isero rumpia a d i u t r i x" czimü hymnus is és pedig a Nádor codex 701—3 lapjain levő hasonló cimü latin hym­nusból. A latin szöveg 5 versszakának első sorai kez­dőbetűiből a Mária név jön ki, — a magyar fordító azonban erre nem volt tekintettel. Soronként és szol­gailag fordított, az essentiára törekedett, nem a mű­vészi formára s az eredeti hymnus öt szakából vagy csak a meglevő hármat íorditá le, a mi a befejező 2

Next

/
Thumbnails
Contents