Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1888

22 ságot kell tanusitaniok, kik nem engedik azt meg ma, amit tegnap eltiltottak, és tiltják el azt, amit kevéssel előbb megengedtek. A parancsokat szeszély szerint osztogatni, vagy amár egyszer kimondott parancsot okszerütleniil visszavonni, íölötte kártékony a nevelésben; gondjuk legyen a családtagtagoknak arra is, hogy a gyermek tőlük valamit sírással és daczczal ki ne erőszakoljon, de ellenkezőleg tudja meg, hogy nevelői akarata szilárdabb az övénél. — Legyen általában az egész családi élet jellemes, a maga egészében egy erkölcsi eszmének legyen kifejezője, és a gyermek csakhamar érezni fogja, hogy ő részese annak, melyre méltóvá kell lennie. De a nevelésnek a jellemképzés érdekében a gyermeket önnállóságra is kell segítenie. Igen sok szülő van, kik úgyszólván szándékosan törekesznek arra, hogy gyermekeiket minél tovább a íiiggés pórázán tartsák és őket közvetlen nevelői befolyásuk alól föl ne szabadítsák. Az ilyenek feledik azt, hogy gyermeknek lenni nem egy jelentőségű a gyámkodás alatt való létellel és figyelmen kívül hagyják, hogy örökös gyámkodásukkal nagyon megnehezítik azt, hogy gyermekeik valaha jellemekké legyenek. v— Nem sokkal bölcsebben járnak el azok is, akik gyermekeik elfogulatlanságát, Ítéletük tisztaságát, holmi mumus-féle ijesztgetésekkel zavarják meg, s ezzel leikeikből a bátorságnak még gyenge csiráit úgyszólván alapjukban elfojtják. Ezzel ellenkezőleg, már korán szoktassuk a gyermeket bizonyos, korához mért önállósságra, és törekedjünk arra, hogy a gyermek kellő ellenőrzés mellett a maga lábán járni tanuljon. Azért, ha a gyermek egyremásra vállalkozik, ami nem veszedelmes és kártékony; ne akadályozzuk őt a kivitelben, sőt inkább, ahol szükséges legyünk segítségére, hogy kedvet kapjon és akarata erősödjék. Öntsünk bizalmat és bátorságot a növendékbe, serkentsük őt az általa, vagy mások által kivívott eredménnyel; mutassuk meg neki egyes példákban, mennyit tehet az ember ha akar s hogy mily érdemes már a törekvés és kísérlet is, bár siker nélkül maradt. Szemléltessük vele, hogy az erényre nézve van érte