Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1882
13 nek eleme, ösztöne, czéljai. 1) Az ember cselekszik pl., midőn házasságra lép, várost alapit, stb. Mindez azonban Jupiter befolyása és akaratával történik. A rómaira nézve nagyon jellemző az álláspont megválasztása és kijelelése. Legyen bár a láthatár egy kör, a világegyetem pedig egy körvonal, annak daczára négyzetet 2) rajzol belé és ezen egyszerű mértani alakba helyezi kiindulási pontját, mely mértani alak alkotó vonalaival minden határozatlant elutasít, ennélfogva az eltökélt, elhatározott öntudatos cselekvésnek legalaposabb és legtermészetesebb kinyomata, kifejezése. Az embert körülvevő természet lehet akármilyen változatos, mégis belérajzolja a négyzetet és vele kizár minden szabálytalanságot. A nagy glóbusokként egymásban pihenő concentrikus világkörök határozatlansága- és végtelenségének közepette az akarat határozottság jelvényeként tűnik fel a négyzet. Az auspicium-disciplina földi templomát — templum-locus eifatus, képezi, azaz: „locus augurii conceptis verbis fi ni tus" vagy locus ita fixus, ut angulos aífixos habeat ad terram. Locus designatus ad orientem a contemplatione templum dicebatur 3) Ezen templom a földön létezik, dictum est in terris! tehát azért ager eifatus „az átok földhöz van kötve". Csak a szilárd földön vonhatni biztosan vonalakat s csak itt nyerhetni szilárd álláspontot. Csak a föld veszi fel az egyenes vonalat és derékszöget — mint alkotó elemeket — ellenben a viz, tűz teljesen képtelen a négyzetnek alkotó elemeit magára ölteni. Másképen áll a dolog a coelummal tágabb értelemben ; mert ez a földdel szilárdságban osztozkodni látszik és egyenlő a viránynyal, melyen az égi istenek arczjátéka tükröződik vissza, illetőleg mosolyog, és majd kedvezni látszik, majd pedig nem; azaz majd derült, mosolygó, barátságos, majd pedig mogorva. Jupiter a villámlás és menydörgés tüneményében mutatja, nyilvánítja haragát, mosolygása ellenben a derült ég mosolyában nyilvánul. A derültségben egyszersmind a nyugalom is nyilatkozik ; de a nyugalom egyik főkelléke az „auspicium" -oknak, tehát a derült égbolt 4) a pontok és vonalok meghatározására és tájékozására szükséges. Csak derült szabad ég alatt, szilárd és biztos talajon voltak az „auspicium"-ok végezhetők. Az ég természetes „templum", a levegőben és a földön csak az ,,auspicium"-ok által lehetséges a „templum". 5) Nap és éj két fontos tényezője az emberi életnek. 6) A mi az auspiciumok megtartásának időpontját illeti, azok hajnalhasadtakor tar') Ezt tudva tisztelnünk kell a római népet. Minden római minden lépten nyomon a világegyetem középpontjára áll az égen és a földon való orientálás végett, magából indulva ki, mindent mérlegre tesz, mindent pillantásának rendel alá, bátorságát soha el nem veszti, zavarba sohasem jön; minden életére döntő vagy mérvadó befolyással biró ténykedésnél ó személyesen az „universum" középpontjaként szerepelt. Ezen nemzetnek csakugyan sikerült később lábainál látni az egész világot. z) Még a kerekded „puteust" befoglaló „puteal" is négyzet. 3) Marquardt Staatsverwaltung. 4) Jupiter serenus, Lucretius (világító); ez utóbbi név alatt Jupiter mint a világosság istene a Sali dalokban segélyül hivatik. Preller Röm. Myth. 1681. 5) Templum dieitur natura in coelo, ab auspiciis in terra" Yarro L. L. 7. G—13. 6) Innen sacra sunt Romana partim diurna, alia nocturna. Gell. 3. 2.
