Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1882

14 tattak meg, mintegy figyelmeztetésül, hogy a következő nap nemsokára itt lesz; tehát az „auspicium"-ok a cselekvésnek kapuját képezték. Ezen időpontnak megválasztása nagyon helyes vala, a mennyiben minden titokszeriinek, titokteljesnek symboluma az éj ; innen van, hogy Nuina az éjjeli órákban szokott találkozni Egeriávala Sybilla-féle jós könyvek a capitoliumi Jupiter-templomban a föld alatt őriztettek;

2) továbbá nagyon természetes, hogy a nap a munkának az ideje, ellenben az éj a nyugalomnak; tehát már a XII. táblán is olvashatni: a comitiumokon való megjelenésnek, a bíráskodásnak órái: napkeltétől napnyugtáig,

3) ellenben az auspiciumok megtartása a nap küszöbén eszközlendő, mert ezek vannak hivatva a cselekvést bevezetni, előkésziteni. Valamint napjainkban is keresik a gazdák az időjárás jeleit a szép természetben, és majd a távoli harangszó hallásából, majd az erős hajnalpir, majd a szelekből kedvező vagy kedvezőtlen időjárást következtetnek: annyival is inkább szokásban vala ez a rómaiaknál, kik mindent a szabad ég alatt gyakoroltak. Ezért nevezik Jupitert: „Optimus Maximumnak, tempestatum divinarum potens és auctor bonarum tempestatum";

4) sub Jove, sub Dio, subdiu-féle kifejezéseknek értelmök az, hogy: „non sub tecto, et interdiu, cui contrarium est noctu;

5) tehát a nap, ég és Jupiter együvé tartoznak és egy egészet képeznek (lux.) Minden fontosabb cselekvést megelőztek az auspiciumok, ugy a magán, mint a nyilvános életben; Nil belli domique nisi auspicato gerebatur.

6) Ha a hadvezér a város „pomeriumát" auspicatio nélkül átlépte volt, hadjárata vétkesnek nyilváníttatott, sőt még 177-ben Kr. e. C. Claudius Pulcher, ki auspiciumok nélkül indított hadat az istriaiak ellen, saját seregétől kényszerítve volt Aquilejából Rómába térni vissza, hogy az ünnepélyes actust megtegye.

7) Minden önálló, szabad római polgár „spectio"-képes vala : Auspicari cuivis, etiam, peregre, licet.

8) Magán életben ritkábban, de a nyilvános életben mindig tartattak auspiciumok. így pl. Cicero az auspiciumokat és a senátust az állam alapkövének nevezi

9) és a magistratus, potestas, és auspicium correlativ fogalmak.

1

0) „Auspicia" alatt per eminentiam „auspicia publica" (populi romani) értendők ; mert valának „auspicia maxima" és „minora", melyeket magistratus maiores és minores gyakoroltak. Az auspicatio hajnalhasadtakor, tehát éjféli 12 óra után tartatott, mert ez volt a következő nap kezdete.

1

1) I) Congressus nocturni Liv. I. 19. — 2) Dion. 2. 02. 8) Plinius H. N. 7. 60 212. 4) Preller (R. Mytli,) 170 1. 5) Preller (R. Mytli.) 105 1. 6) Livius I 36. VI. 41. Cic. de div. 2. 36. Servius ad Aen. 1. 346. 4. 45. 340. 7) Liv. 41. 10. 8) Serv. ad Aen. 3. 20. 9) Cic. de rep. 2. 10. de div. 2. 33. 1

0) Cicero megerősíti ezt: Apud veteres, qui rerum potiebantur, iidem auguria tenebant. (De Div. 1. 40.) Principio huius urbis parens Romulus non solum auspicato condidisse urbem, sed ipse etiam augur fuisse traditur. (Idem ibid 1. 2.) I

I) Magistratus, quando una die eis auspicanduni est, et id, super quo auspicaverunt, agendum, post mediam noctem auspicantur et post exortum solem agunt auspicatique esse et egisse eodem die dicuntur. tíell. 3. 2.