Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880
31 közelebb, E csalódást a nem úszóknak fürdés közben mindig szem előtt kell tartamok, ha ismeretlen mélységű vizbe bocsátkoznak. A ferde irányban vizbe mártott pálcza tört vonalnak látszik, mert vizbe mártott vége és minden más pontjáról jövő sugarak, törést szenvednek s e sugártörés következtében a pálcza vizalatti része mintegy tovamozdul és felemelkedik. Rendes körülmények között a legalsó légréteg legsűrűbb, mert legnagyobb az egyes pontokra nehezedő légnyomás; magasabb helyeken a levegő ritkább, mely tulajdonsága á magassággal arányosan növekszik: épen azért az égitestektől jövő fénysugarak a levegőn keresztül tett utjokhan törést szenvednek és pedig folytonosan a beesési függélyhez ugy, mint ezt a I I-ik ábra mutatja, hol A a csillag valódi helyét, 0 a nézőpontot. A' pedig a csillag látszólagos helyét jelzi és mivel a szem mindig a- fénysugár legutolsó irányában keresi és találja a tárgy képét, az égitesteket soha sem látjuk valódi helyükön, hanem mindig magasabban a láthatáron és közelebb a tetőponthoz. A sugártörésben leljük okát azon csalódásnak is, hogy távoli magas hegyek sokkal közelebb látszanak hozzánk és magasabbaknak mint a minők valóban. Említettük az üveghasábbal tett kísérletnél, hogy a fénysugár bizonyos beesési szög mellett nem megy keresztül az üvegen, hanem határlapján ugyanazon szög alatt visszaveretik; ugyanez történhetik a különböző sűrűségű légrétegen áthaladó fénysugárral is. A sugártörés és teljes fényvisszaverődés egyik szép tüneménye az u. n. délibáb. Forró nyári melegben különösen homokos talaj felett a levegő nem ritkán annyira felmelegszik és kiterjed, hogy ritkább lesz a felette álló légrétegeknél. Ez esetben valamely fa vagy torony felületéről visszavert fénysugarak azalatt, mig szemünkbe jutnak, két egymástól lényegesen különböző utat futnak meg: először felülről lefelé folytonosan ritkáid) közegbe jutnak, miért is törést szenvedvén, a leesési függélytől töretnek meg mindaddig, mig egy bizonyos sűrűségű légréteg felületén teljes visszaverődést nem szenvednek; ettől kezdve ritkább közegből sűrűbb közegbe lépnek folytonosan és a beesési függélyhez töretnek, mignem szemükbe jutnak. A szem a fénysugár utolsó irányában keresi a tárgyat s így azt eiedeti helyéről elmozdítva és megfordított állásban találja maga, előtt bizonyos távolságban. A délibáb a legérdekesebb természeti tünemények egyike, mely utazó karavánokat a forró földövi tartományok homok pusztáin nem ritkán vez,et tévútra. Ezen érdekes tünemény, mint tudjuk, a nagymagyarföldön is nem ritkán szokott jelentkezni. Sok egyéb sugártörési tüneményt mellőzve még a következő igen érdekes tüneményre irányozzuk tisztelt olvasóink figyelmét: Tűzzünk vékony deszkácskára két egy másféle-tt merőlegesen álló gombostűt néhány centimeternyi távolságban és bocsássuk a készüléket merőleges állásban vizzeltelt üvegpohárba oly mélyen, hogy a felső gombostű a vizszínét érintvén megnedvesedik; a
