Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

mondottakból kitűnik, hogy a gombostűk helyzete a pohárban vízszintes irányú lesz. Ha az egymásfelett álló gombostűkre merőlegesen tekintünk és miután a felső egész hosszában átnedvesült készüléket egy kissé felemeljük, az alsó gombostű azonnal kettőztetve látszik. A legérdekesebb sugártörési tünemények egyike ez és oly egyszerű a készülék, hogy azt a fönnebbi leirás szerint bárki elkészítheti magának. E tünemény igen természetes módon a következőleg értelmezhető: Legyen 12. ábra átmetszete a vékony deszkácskán merőlegesen vizbe mártott gombostűknek, hol AB az alsó, CD pedig a felső gombostűt jelzi; 0 azon pont, melyből merőlegesen a vizbe mártott gombostűkre tekintünk és M N a vizszinc. Ha OD gombostű már átnedvesült és a, deszkát kissé felemeljük, világos, hogy a tapadás következtében a vízrészecskék a gombostű körül függve maradnak, köridomúlag felemelkednek és CF, DE hajlásokat képezik. Az alsó gombostű AB pontjától jövő AGr ós BH sugarak, midőn a két külöinböző sűrűségű közeg CF és DE határ lapjaihoz érnek, sűrűbb közegből ritkább közegbe lépve megtöretnek a beesési függélytől és igy GO és HO irányban haladnak szemünkig; ez az utóbbi irányban keresi a tárgyat ós kettőztetve A'B' helyzetben találja. Ezen egyszeri! kísérlet a sugártörést általában oly világosságba helyezi, hogy a tisztelt olvasó rövid gondolkozás után a leirt sugártörési tüneményekről magának a legvilágosabb képet alkothatja. C) Színszóródás. Alig van kellemesebb természeti tünemény, mely meghatói)b módon érintené az ember kedélyét, mint az égi szivárvány. Ez a fenséges természeti tünemények közé tartozik. A gyermekies kedély gyönyörrel telik be szemléleténél, a bölcs természetbúvár pedig az eszmék világába ragadtatik és a fenséges eszméje fogja el egész valóját. A szivárvány tündöklik pompás színeivel a rezgő harmatcseppben is, melyről a világ koszorús költői annyi dicsdalt zengedeztek. Ezenkívül számtalan tünemény fordul elő minden lépten-nyomon, melyeknél a szivárvány színeivel találkozunk; mindezek jó hatást gyakorolnak kedélyükre ós mindenkor kellemesen lepnek meg bennünket. Ha három oldalú üveghasábon keresztül, melynek átmetszete egyenlő szárú háromszöget mutat, az egyenlő szárak egyikének megfelelő oldallapon keresztül egy meghatározott pontra tekintünk, azt a kétszeri törés utolsó irányában találjuk. A naptól jövő fehér fénysugár, ha ugyanezen módon ily három oldalú üveghasábon halad keresztül, a kétszeri törésen kívül még színes sugaraira is bomlik. A fehér fénysugár ugyanis számtalan szines sugárból áll, melyek mind külömböző fénytörési képességgel bírnak; míg e sugarak egyenközüen haladnak egymás mellett, a fehér fényt alkotják,