Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1880

30 zása mellett lehet kellő pontossággal kísérletileg meghatározni. E czélra a 9-ik ábrában látható M N négyoldalú üveghasábot egy a tetején nyilt, átlátszatlan tokba teszszük, mely fenekén kis köralaku nyílással bír; sötét szobába napállítóval egy vékony sugárpamatot bocsátunk és tetszés szerinti szög alatt a tok nyílásán keresztül az üveghasábra vettetjük, a fénysugár törést szenved; megmérvén a két szöget azt találjuk, hogy a törési szög a beesési szögnek 2/

3 részét teszi, míg ez nem nagyobb 30°-nál; 30°-nál nagyobb beesési szögeknél némi változás mutatkozik a törési szög nagyságában. A felállított készülékkel azon esetre is meghatározható a törési szög nagysága, ha a fénysugár üvegből levegőbe lép, mi megfordítva 3/.,-ét teszi a beesési szögnek. Készíthetünk a hasáb ~ / ü O burkolatán oly helyen nyílást, hogy a hasáb egy bizonyos helyzeténél az üvegen keresztül haladó fény a hasáb födetlen lapjával 42"-n szöget képez; ezen esetben a fénysugár már nem megy keresztül az üveg hasábon, mert a megtört fénysugár a beesési függélyessel épen 9ü°-nyi szöget képez s így az üveg felszínén kell tova haladnia. Ha végre az üveghasábnak oly állást adunk, hogy a burkolat nyílásán bejutó fénysugár a hasáb felszínét 42°-unál nagyobb szög alatt találja, teljes fényvisszaverődés áll be. Az említett rajz mindhárom esetre kellő felvilágosítással szolgál. A hullámzási elmélet szerint a sugár törés könnyen értelmezhető, ha biztosak vagyunk arról, hogy a fényhullámok sürübb közegben lassabban terjednek. Ezen kérdést illetőleg ma már nincs okunk kétkedni, miután Arago kísérletileg bebizonyította, hogy vizén keresztül a fénysugár lassabban terjed; a külömbség már két méter magas vizoszlopnál is szembeötlő. Foucault ujabb kísérletei nyomán bebizonyult, hogy a fény terjedési sebessége a vizén keresztül s/

4 részét teszi azon sebességnek, melylyel a fény levegőn keresztül terjed. A sugártörés a mindennapi életben épen ugy, mint a magasabb tudományok terén számtalan érdekes természettani tüneménynek végoka, melyek közül néhányról a következőkben teszünk említést. Legyen M N (10-ik ábra) egy átlátszatlan falu üres edénynek merőleges átmetszete. melynek fenekén a b egy szilárd tárgy pl. krajczár átmetszetét jelzi; ha az edénybe átlátszatlan széle felett 0 pontból tekintünk, a krajczárt nem fogjuk meglátni, mert az edény átlátszatlan oldala elfedi előlünk: de azonnal előtűnik, mihelyt az edényt vízzel megtöltjük, mert akkor ad és bc sugarak a viz felületénél sűrűbb közegből ritkább közegbe lépve törést szenvednek a beesési függélytől, d és c pontokon tul tehát d 0 és c 0 irányban haladnak tovább és 0 pontban találkoznak egymással. Szemünk a fénysugár utóbbi irányát egészítvén ki ab tárgyat a'b' helyzetben a valódinál magasabban és valamivel távolabb találja. Ez az oka, miért látjuk a vízzel telt edények és tavak fenekét magasabbnak, mint a milyen az valóban, és a tavakban úszkáló halakat hozzánk sokkal