Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1878

6 Az irhában (corium) az alsó vastagabb rész rostos kötszövetből (pars reticularis) áll. Ezen rész az alatta fekvő szerekkel lazább s néha számos zsírfürtöcskét tartalmazó kötszövet (panniculus adiposus) által köttetik össze. A Kígyók és Teknősök irhájában fordulnak elő a bőrmirigyek, a Gyikok- és Gyileknél a czomb táján levők pézsmaszagu nedvet választanak el (ezomb- vagy pézsmamirigyek). Ezen mirigyek néha az egyes pikkelyekben nyílnak s alkatukban egyszerű hólyagcsáknak (follieulus) tűnnek fel. A bőrhám-képletek közé számítandók Hüllőinknél a karmok, melyek aTajkosok-, Gyilek-, és Gyíkoknál nem egyebek, mint módosult hámrétegek; akarómban megkülönböztetjük a) a mellső vastagabb szabad részt; b) a karomgyököt; c) a két oldalszélt, melyek hátsó része szintén bőrredőbe van beágyalva; d) a karomágyat (mátrix) vagyis az irhának a karomtól fedett részét, A Hüllők köztakarója a nagy mértékben történt elszarusodás miatt inkább csak védszervül. mint bizonyos életfolyamatokban való részvételre szolgál; részben azonban a mozgás előmozdítására, különösen a Kígyóknál lényeges befolyással van. A Gyíkoknál a mászást segíti elő, a repülő Sárkánynál pedig a felbőrnek a bordák meghosszabult részeire kinyúló része mint védernyő szolgál. A Kigyók bőre sajátságosan van igénybe véve a mozgás bizonyos nemének eszközlése-, illetőleg előmozdítására. A Kigyók ugyanis nem csupán tekergődző módon hatolhatnak előre vagy mellettök fekvőtárgyakhoz való támaszkodás által, hanem oly módon is, melyet hasonjárásnak nevezünk. S ezt igen természetesnek találjuk, ha meggondoljuk, hogy a Kigyók igen erős bőrizmokkal látvák el s ezek részint bőrpajzstól bőrpajzsig, részint a esontvázi részektől a bőrpajzsokig terjednek. Ezen mozgást oly izmok eszközlik, melyek a hasi pajzsokat a test hosszirányában egymáshoz húzhatják, s olyanok, melyek a bordákat a bőrpajzsok felé s viszont vonni képesítvék. Tegyük most föl, hogy a Kigyó a földön fektében hasának nem minden részére támaszkodik. Hogy azon nyomás, mely a hasbőr egy részére gyakoroltatik enyhíttessák, elég. ha igen kevéssé falig észrevehetőleg) azon helyen a gerinezoszlop fölemeltetik: sőt ez azáltal is lehetséges, ha az alsó bordavégek emeltetnek föl illető helyen. Ez által ugyanis a hasi pajzsok ezen helyen mozgathatókká válnak, inig az előtte és utána levők, az állat ós föld közé szorítva, kevésbbé mozgathatók. Ha most az említett helyet megelőző részen a bőrizmok, melyek pikkelytől pikkelyig haladnak, összehúzódnak: ezen bőrrészlet megrövidül, míg az utána fekvő rész kitágul s ekkkor valamennyi hasi pikkely kisebb-nagyobb mérvben előre megy. Tegyük föl ismét, hogy az állat azon pikkelyeire támaszkodik, melyek leginkább előre hatoltak s azon izmok által, melyek a pikkelyektől hátra a bordákig nyomulnak, a bőrben levő törzset ismét előrehuzzák: akkor az ilynemű mozgásnak folyamata be van fejezve. A bordák és bőrnek ilyetén kölcsönös egymásra-hatása, melynél egy-egy darab bőr mindig előretolatik s a hozzátartozó bordákat ugyanekkor magával vonja, kétségkívül hullámzatosaii történik s pedig egy időben különböző helyeken. Azt állították, hogy a Kigyók bordáik segélyével haladnak előre, mi ugyan a mondottak után valónak bizonyul, de mégsem kimerítő magyarázat; ennek ugyanis csak ugy lenne értelme, ha a boniák bőrfedőjökkel egyidejűleg mozognának. (Bergmann s Leuekart). A bőr, egyes részeinek csontosodása által nemcsak védszerv jelentőségére