Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1878

4 állkaposcesal és négy végtaggal bírnak, szívok egvszerii, négyszögesontjok mozdulatlan. A Gyilek fejőkön s hátukon csontos lemezekkel pánczélozvák, kúpos beékelt fogakkal látvák el, lábaik uszók, látájok (pupilla) függélyes, szemeik pislogó hártyával birnak. négyszögesontjok szintén mozdulatlan, szivkamráik nem közlekednek egymással. A Gyikok négy szögcsontja mozgékony, az állkapocs két ága mozdulatlanul van összekötve állközti csont segélyével, négy járó lábbal birnak, van szemliéjok, dobüregök és dobhártyájok, szívkamráik közlekedők. A Kígyóknál az álkapocs két ága mozgékonyan van összekötve az állközti csonttal, végtagokkal nem birnak, hiányoznak nálok a dobüreg, dobhártya és szemhéjak, szívkamráik közlekedők. A leglényegesebb megkülönböztető jellények e szerint: a szív szerkezete, a négyszögcsont iziilési módja, a külérzéki szervek (különösen a szem és fül) alkotása, a végtagok jelenléte vagy hiánya s a felbőr (epidermis) milyensége. A Teknősök ismét életmódjokhoz alkalmazott szervezetük kisebb-nagyobb eltérései folytán alrendekbe sorozhatok s lehetnek szárazföldi, édesvízi, tengeri Teknősök; továbbá Bőrteknősök , Torokteknősök és Lágyteknősök a teknő állománya és a torok alkotásához képest. A Gyikok alrendjei: Pikkelyesek és Gyűrűsek. Amazok ismét a nyelv alkotása szerint : Hasadt-, Féreg-, Vastag-és Rövidnyelvüek; utóbbiak, melyek végtagokkal vagy épen nem bírnak, vagy csupán az elsőkkel, előbb a Kígyókhoz soroztattak, de helytelenül, mert alsó állkapcsuk ágai erősen egybeforradtak, épugy arczcsontjaik is (Amphisbaenák). A Kígyók fogaik szerkezete szerint felosztatnak Tömöttfoguakra és Csatornásfoguakra; amazoknál ismét vagy csak az egyik állkapocsban, vagy mindkettőben vannak fogak; utóbbiaknál pedig a családok elkülönítése czéljából figyelembe veendő, váljon elől-, vagy hátulrovátkolt vagy csatornás-e a fog szerkezete. Végre a Krokodilok a fennebb leirt jellegek alapján csupán mint a Gyíkfélék alrendje tekinthetők. Köztakaró és borváz. Mint minden gerinczes állatnál, ugy a Hüllőknél is a köztakaró, mely belváz jelenlétében védszervül szolgál, két részre oszlik: a külhámra(epidermis) s az irhára (corium s. derma). Míg azonban a Gerínczesek nagyobb részénél a külhám egyszerű sejtek rétegeiből áll—, ezeknél elemeinek megszilárdulása, sejtjeinek elszarusodása által jelentékeny módosulást szenvedett; sejtjei ugyanis ruganyos lemezeket, pikkelyeket képeznek, melyek egymáshoz illeszkedvén, különféle mérvben határolt szilárd képleteket alkotnak. A szarusodási folyamatban azonban csupán felsőbb rétegek vesznek részt, míg az alsóbbak érintetlenül maradnak. Az irha ezen alakulásban szintén részt vesz, amennyiben majdnem mindig a külhám alakulásainak megfelelő domborulatokkal bír. Így a Gyikok és Kígyók pikkelyei nem egyebek, mint folytatólagos részei a köztakarónak, melyben eszerint a Malpighi-féle réteg hiányzik. Az irha mindig kötszövetből áll. mely az alsóbb rétegekben lazábbá válván, mint alsóbb rostos kötszövet