Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1877

8 hamisítás, ezek a támadó s védő fegyverei az alsó Ganges part­jain lakó népnek. — Annyi millió közül alig van egy is, ki kato­nának szegődnék. — De uzsoráskodásban, pénzváltásban, körmön­font ügyvédségben, nincsen egy nép sem. mely vele kiálhassa a versenyt. — Azonban minden puhasága mellett is bir a bengáli egy bizonyos nemű bátorsággal, melyet angol uralkodóiban hiában keresnénk: az elkerülhetlen sorscsapások ellenében gyakran oly szenvedőleges rettenthetlenséget képes feltüntetni, mint a minőt a stoicusok eszményi bölcseiknek szoktak tulajdonítani. — Egy európai harcos, a ki dörgő éljenekkel rohan az ágyuk torkának, jajveszékel a sebész kése alatt, s oly kinokat szenved, mintha halálos ítéletét mondanák fölötte; de a bengáli, a ki nem sokat hajt hazája leigázására, vagy épen saját házának porrá égetésére s gyermekei megöletésére vagy meggyaláztatására, s nincs elég bátorsága mind ezért még csak karját is emelni a védelemre: s mégis tudva van, képes kínzást szenvedni muciusi bátorsággal s vérpadra lépni nyugodt s bátor lépéssel." Macaulaynak e szavai a bengáli nép ecsetelésében valóban megütik azon jellemvonásokat, melyeket maiglan is minden lépten­nyomon találunk. — Eléggé jellemzi a bengálokat e sajátos példa­beszédök is: „Jobb menni, mint futni; jobb állni, mint menni; jobb ülni mint állni; de a legjobb lefeküdni." Hogy a népek jelleme- s műveltségében mily lényeges válto­zást eszközölhetnek a különböző égalji viszonyok, példa rá a többi közt az arab nép. — E szegény vándornép saját hazájában a műveltség és polgárosodottság igen jelentéktelen fokán állott, úgy hajdan, mint áll jelenleg is; azonban a mint e nyers és vad tömeg vallásos buzgalomtól lelkesítve harcra kelt, s fegyvereinek erejével keleten s nyugaton jobb éghajlatú országokat hódított meg, s ezek­ben magát megfészkelte, hatalmas birodalmakat alapított, melyek korukban a polgárosodás élén állottak. — A kóbor népből munkás, iparos és gazdag nemzet lett, melynek a középkori tudományosság sokat köszönhet. — Cardova, Bagdad és Delhi az arabok magas fejlettségéről tanúskodnak, s áltatok a korukbeli legelső nemzetek mellé méltóan sorakoznak. Az időjárás jelentékenyebb nyilvánulásai közül a szárazabb vagy nedvesebb nem gyakorol az emberre oly szembeötlő hatást, mint a forró és hideg, vagy akár a ködös, borongós, meg a tiszta verőfényes. — Mindazáltal a száraz égaljra nézve is érdekes adatokat közlött De sor. fejtegetvén, mily befolyással van Éjszak-Amerika keleti részének kiválóan száraz levegője az ottani lakósokra, a yankeekra. A yankee többnyire sovány ós hosszú nyakú; az európai, ha oda kerül, rendszerint megsoványodik, mig az éjszakamerikai Európában rendesen meghízik. — Az éjszakamerikai sokkal izgé­konyabb, mint az európai: ingerlékenysége közhirü; a városok

Next

/
Thumbnails
Contents