Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1916

51 díjat és az Összes járulékot több mint 2664 K. értékben, és a tanulók egy részének ingyenes otthont létesített. A minden oldalról megnyilatkozott áldozatkészség segítségével sikerült a tanulók ingyenes elhelyezése és ellátása és a midőn későbben az állam részéről az ellátás fejében bizonyos támogatásban részesültünk, akkor a bi­zottság az így felszabaduló összegeket ruhanemüek és egyéb szükségletek beszerzésére fordította. Az intézetünkbe járó 37 erdélyi növendék közül 12 a líceum régi épü­letében nyert elhelyezést, ahol ideiglenes deákotthont létesítettünk Dr. Ban- czik Samu lie. tanár felügyelete alatt. 13 tanuló a Szepesmegyei Tanító­egyesület által fenntartott »Hajnóci Tanulók-Otthoná*-ban kapott helyet, 3 Késmárkon Krisch János és Palencsár Mihály házánál talált lakást, 6 a kö­vetkező leibiczi családoknál: Berg Viktor, özv. Fábry Vilmosné, Greisiger ^János, Harencsár József, Lumtzer Gusztáv, Wagner Rezső, 2 hunfalvi Loysch Mátyás családjánál, 1 pedig Mateóczon Oetter Emil rokonánál talált otthont. A Késmárkon lakók — 4 kivételével, akiknek élelmezését a Vörös Kereszt­egylet késmárki fiókja vállalta magára — a líceumi tápintézetben nyertek ellátást. Az oláh betörés visszaüzése és az alattomos ellenség leverése után a menekült tanulók közül 7 évközben visszatért Erdélybe, 2 más intézetbe lépett át, 1 meghalt, a többi azonban a tanév végéig maradt itt -és vehette igénybe a segitőbizottság támogatását. Változások a tanári karban. Dr. Révay Józsefné-Dr. Zuber Marianne okleveles tanárjelölt, aki az 1915/16. tanévben intézetünkben mint gyakorló tanár működött, a tanév végével megvált intézetünktől, ahol rövid műkö­dése alatt is alkalma nyílt kiváló szakképzettségét és paedagogiai rátermet- ségét kimutatni és ezzel tanártársai és elöljárósága teljes elismerését kivívni. A jelen iskolai év végével pedig 11 évi együttműködés után Dr. Révay József kartársunk távozik tőlünk, akit a budapesti Vörös Pálné-féle leány- gimnázium fenntartó testületé ezen intézet tanárává választott. Líceumunk­nak nagy tehetsége, széleskörű tudása, finom paedagogiai érzése teljes latba- vetésével nagy szolgálatot tett. Eredményes, lelkes működésével megsze­rezte tanítványainak szerető háláját, tanártársai megértő barátságát és elöl­járóinak köszönő elismerését. Tanítás és neveléskörben egybeforrva ősrégi intézetünkkel, beleélve magát annak szellemébe, tradíciójába, törekvéseibe, lelkes ápolója és fejlesztője kívánt lenni a líceum jó hírének. Most, amidőn intézetünktől távozik, mindazért, amit érdekében tett, meleg köszönetünk, igaz elismerésünk kiséri azzal a kívánsággal, hogy uj működése körében, ahová őt első sorban az a vágy viszi, hogy a tudomá­nyok forrásához, a szellemi élet központjához mint a tudomány lelkes és sikeres művelője, közelebb lehessen, összes reményei teljesüljenek és paeda­gogiai működésének szép tehetségéhez méltó sikere legyen. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents