Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1916
Gyászoljuk a királyt. Irta és elszavalta elhunyt királyunk I. Ferencz József emlékére az 1916. évi dec. 8-án tartott iskolai g-yászünnepélyen Báthory Andor liceumi tanár. A vész bús angyala száll az országon át! Ki tarthatná vissza a halál Démonát? Még tán maga az se, ki útnak eresztő. Lám az ég felkentjét is hogyan elvesztő ! Ki tarthatná vissza a halál Démonát? Csendes lett az ország, halálos az a csend. A váron lobogó halkan susogva leng. A villany pazarúl ontja széjjel a fényt, Megvilágítja a szomorú eseményt. A váron lobogó halkan, gyászosan leng. Meghalt az agg király, sok kín ölte meg öt, Magával viszen egy rég megtelt temetőt, Szíve temető volt, szíve sok kíntól fájt, Gyászoljuk a gyászban oly dúsgazdag királyt, Meghalt az agg király, sok kín ölte meg öt! Régi gyász, uj bánat követik a sírba. Régi bánatát a magyar már elsírta S fátyolt borított rá díszítve könnyekkel. Az uj gyász is mély, de fátyolozni nem kell Az uj gyászt enyhítsük őszinte könnyekkel 1 Mert megértette a hú nemzet a királyt, Ki nemzetfök közt is erényekben kivált. A megértés lassan szeretetté fejlett És a szeretetben nagy hatalom rejlett És a szeretetben nagy hatalom rejlett 1 1*
