Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1915

91

kitűnőnek bizonyult. A nagy időknek ezek a kis osztályosai mintha viseletűkben is komolyabbak, egész magatartásukban érettebbek lettek volna, mint a békeévek kis diákjai. Már a felsőbb osztályokban kevésbbé mutatkozott ez a jótékony hatás, ott az iskolaélet rendjének megzavarása bizony itt-ott fegyelemlazulást mutat és a kötelességteljesitésnek oly egyoldalú felfogásában mutatkozott, amely a hazafias lelkesedés és társadalmi akciókban való szereplésben merült ki. Az a körülmény, hogy a felsőbb osztályok tanulói jótékonysági mozgalmokba belevonattak, tűzoltósági, itt-ott nyáron át polgárőrségi és egyéb szolgálatot teljesítettek, hogy a mezőgazdasági munkára bármikor szabadságot kaptak és különösen az a körülmény, hogy a besorozott és még inkább a már katonáskodó tanulók mindenféle vizsgálati kedvezményben részesültek, nem volt mindenben előnyös a tanulás, szorgalom és magaviseletre, mert egyrészt a szokatlan mozgási szabadság, amit egyeseknél még a fegyelmező apai kéz hiánya fokozott, túlságosan növelte egyesek önérzetét, másrészt különösen akkor, ha ők is közel álltak a sorozáshoz, azt a gondolatot ébresztette bennük, hogy most kevés tudással is boldogulhatnak — tehát kár erőlködni.

Viszont a háború ethikai vonatkozásait tekintve, nem tagadhatjuk, hogy talán még soha meg nem éreztethette a nevelő így az összetartozás, a vallás és nyelvre való tekintet nélkül, az egy célért vállvetve küzdés nagyszerű gondolatát. A nemes érzelmeket is minden eddigi eszköznél jobban napfényre hozta és megszilárdította a háború a tanulók lelkében. Sokszor csillogtak szemükben a részvét és a fájdalom könnyei, sokszor nyilvánult meg bennük eddig még sohasem tapasztalt mértékben az odaadó altruizmus és a komoly emberszeretet és sok-sok példáját adták tettekkel hazafias áldozat- készségüknek. És ez erkölcsileg mindenesetre nemesitőleg hatott és bőven ellensúlyozta a fentebb említett károkat. A vallási érzületet, a hitéletet a háború a tanulókban is fokozta és mélyítette, amiről egyébként a Thököly- körünk működése is tanúbizonyságot tesz.

A tanulók mezőgazdasági munkássága. Intézetünk sajnos nem jutott földbérlethez és így e téren nem valósíthatta meg felsőbb hatóságaink azon kívánságát, hogy főleg kertgazdaságot honosítsunk meg. Igaz, hogy a kertművelésnek, a zöldségtermelésnek a mi teljesen elütő, meglehetős zord viszonyaink mellett nagy nehézségei és akadályai is vannak, de mindazáltal foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel és tervbe vettük, hogy a jövőre kellő időben biztosítunk magunknak a város közelében ilyen kerti megművelésre alkalmas földet. Környezetünkben leginkább kisgazdák lévén, azok nem igen kívánták igénybe venni a tanulók segitségét; csak amennyiben saját fiaikról volt szó, kérték azok szabadságolását és pedig csak egyes napokra, egy vagy két heti szabadságot mindössze 4 tanuló vett igénybe, egy két napra minteey 25—30 tanulót szabadságoltunk.

Az iskolai egyesületek háborús tevékenysége. Ifjúsági köreink mű-