Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1913
81 porulatot nem vennék a második osztály tananyagához, nem tudnék a tanulókkal mit csinálni, bármilyen sok példát is dolgoztassak velük. Eljárásomat indokolttá teszi az a pedagógiai tapasztalatom, hogy az anyagnak egy bizonyos körén belül a tanárnak nem szabad túl rövid, de viszont túl hosszú ideig sem tartózkodni, mert amily rossz az előbbi, hogy t. i. a tanuló nem érti meg a dolgokat, ép oly rossz az utóbbi is, hogy t. i. a tanulónak már az illető tananyagkor unalmas és ily a tárgynál való hosszabb időzés nemcsak hogy időveszteséggel, hanem ama hátránnyal is jár, hogy a tanuló megunja, sőt mondhatnám megutálja az illető anyagkört, sokszor pedig ennek következtében magát a tantárgyat; már pedig az ember azt, ami iránt nem érdeklődik, ami őt untatja, szívesen felejti is. Másrészt, a második osztály második felében a tanulóknak megvan az az értelmi képességük, hogy úgy az összetett hármasszabálvt, mint a kamatszámítást és értékpapírok számítását képesek megérteni; hisz az összetett hármasszabálynál ugyanaz a következtetési mód van, mint az egyszerű hármasszabálynál. Az értékpapírok részletes tárgyalása különben is későbben az algebra keretében fordul elő. A kamatszámítás meg nem egyéb, mint az összetett hármasszabály alkalmazása és az értékpapírok számítása pedig semmi egyéb, mint az egyszerű hármasszabály és kamatszámítás. A harmadik osztály második félévében a tanulóknak még friss emlékezetében van a kamatszámítás és éremszámitás, amikor a kamatot k-val, a finomságot f-fel stb. jelöljük, amely jelöléssel máris megtörtént az algebra tanítására való átmenetei, mely átmenetei után az algebra alapoperátióinak tanítása tapasztalatom szerint sokkal könnyebb, mint az alsófokú számtan tanítása. Az algebra ezen alapoperátióinak a tanulása a tanulóknak szinte megkönnyebbülés az előbbiek után és még a legrosszabb tanulók is jobb eredményt mutatnak fel, mint az alsófokú számtannál. Itt jegyzem meg, hogy a láncszabályt a gimnáziumi tananyagból teljesen el kellene hagyni, mert ennek alkalmazása ezután az egész középiskolai tananyagban sehol sem fordul elő és szükségük csak azoknak van, kik a kereskedelmi pályára lépnek, de ezek képzésére meg ott van a kereskedelmi iskola. A negyedik osztályban, mint új tanai yagot, a négyzetreemelést, a köbreemelést és ezen műveletek invers műveleteit, t. i. a négyzetgyök- és köbgyökvonást tanítjuk. Sajátságos, hogy ezen kétféle algebrai műveletnek a tanítása a gimnáziumi tanterv és utasítások szerint oly messzire esik egymástól, pedig ezek szoros összefüggésben vannak, úgy hogy az invers művelet a másik nélkül nem tanítható; azért a jövő tantervnek ezeket mindenesetre össze kell hozni. A negyedik osztályban ezekhez jön a már előbb említett lineáris függvények és egyenletek bevezetése és tárgyalása, sőt talán itt kellene a négyzetes egyenlet megoldását is tárgyalni. Ilyen kellő előkészítés után a differential- és integral-számítás alapelemeit 6