Evangélikus kerületi liceum, Késmárk, 1913
28 Weimar. Szerzőjéül általában Christ. Friedr. Traugott Voigt filológust tekintik, akit nem is ért támadás és mégis belevegyül a haicba. Wurzbach szerint a kiadóhely nemjena és Weimar, hanem Weissenfels volt. Nem annyira támadja Schillereket, mint inkább az ő módjuk szerint különféle írókat és irodalmi jelenségeket bírál. Ezek keretében azonban néha az ő alkotásaikra is rákerül a sor; így pl. nem-valami hízelgő az, amit a xHoren«-rőf mond: Göttinnen ewiger Jugend wart ihr den Griechen, uns Deutschen Werdet ihr — ach wie bald — runzlichte Spuckdirnen sein. 4. Dornenstücke, nebst einem memento móri für die Verfasser der Xenien. 2. Aufl. Mannheim 1797. Szerzője Paul Ehrenpreisnak nevezi magát egyik helyen, ezen álnév mögött azonban Boas Christ. Lichtenberget, a finom szatíra mesterét gyanítja. A könyv két része oszlik. Az első részben levő iambikus költemények finom gúnnyal ostorozzák a kor hibáit, de a xenio- nokat tulajdonképen nem is támadják. A második rész elbeszéléseket és epigrammákat tartalmaz. Ez a rész már kevésbé sikerült, de általában minden verse irodalmi beccsel bíró és arra mutat, hogy szerzője nagyon otthonos lehetett a költészet mezején. Mégis feltűnő jelenség, hogy a kis müvecske, melyből egy második kiadás is megjelent, az akkori kor részéről nem talált kellő méltánylásra, talán épen azért, mert igen finom és nem vaskos élccel harcolt. 5. Aeakus oder Fragmente aus den Gerichtsakten der Hölle über die Xenien. Zum Besten eines Feldlazareths für Gelehrte hinausgegeben von Joh. Adolf Rebenstock. Leipzig 1797. Kitűnő szatíra, mely csak részben vonatkozik a xenionokra. Leírja, hogy mint vádolják be a xenionok által halálra kínzott és sebzett írók és kritikusok az alvilági bírónál Aeakusnál Goethét és Schillert. Majd részletesen le van írva benne az egész kihallgatás, s a két vádlottnak védőbeszéde, melyet minduntalan félbeszakít a vádlók »feszítsd meg« kiáltása. Végre is Aeakus felmenti a vádlottakat, mivel oly fényesen és szellemesen védték magukat. Mindez alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy igen ügyes iróniával jellemezze a német irodalom állapotát, a drámai költészetet és az irodalmi kritika eljárását. Különösen pompás az a táblázata, melybe a bírálatokat osztja, e szerint: Recensionen sind bezahlt nicht bezahlt von dem Schriftsteller „ i mit Schmeicheleien von dem Buchhändler mit Geld selbst gemacht nicht selbst gemacht parteiisch unparteiisch ✓-------x v on Kindern von Männern A rendkívül mulatságos paródiának szerzője ismeretlen. 6. Trogalien zur Verdauung der Xenien. Kochstädt, zu finden in der Speisekammer 1797. Szatirikus címlapja*) Goethét mint szatirt, Schillert ') L. König : Literaturgeschichte II. köt. 87. o.
